Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A köpcsényi „Tower”

A köpcsényi „Tower”

Hol is van Köpcsény? S hogy kerül oda a Tower? Kezdjük az első kérdésnél, mert annak könnyebb a megválaszolása. A mai ausztriai, burgenlandi Kittsee – magyarul Köpcsény – község egykor nagyon fontos közlekedési csomópontnál keletkezett. A Duna jobbpartját követő római eredetű főútvonalat éppen itt keresztezte a két nagy jelentőségű nyugati magyar határvárost, Sopront és Pozsonyt összekötő másik főút. Köpcsénytől a pozsonyi belváros alig 6 km-re esik. A középkori utazó bizonyára legtöbbször itt lépte át a német(osztrák)-magyar határt. Nem véletlen, hogy a terület fontos történelmi események helyszíne volt.

Gyula várának története a XVI. század közepétől napjainkig ( II. rész )

Gyula várának története a XVI. század közepétől napjainkig ( II. rész )

Az előző írásomban szó volt Gyula várának XV. századi – Maróti János és fia, László – általi építéséről, amit a XVI. század elején Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix folytatott. Az 1500-as években, a tűzfegyverek megjelenésének hatására át kellett alakítani a középkori védműveket, ekkor alakult ki a palánkfalakból, bástyákból és vízzel teli várárkokból álló szigeterőd rendszere a belső téglavár körül.

Gyula várának története a XVI. század közepéig ( I. rész )

Gyula várának története a XVI. század közepéig ( I. rész )

A Körösök mocsarai által védett szigeten felépített gyulai vár napjainkban az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek legépebb formában fennmaradt téglavára – sok helyen azt is olvashatjuk, hogy Közép-Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki gótikus téglavára –, mely nagyszámú XV. századi építészeti részlettel, a Zsigmond-kori főúri lakóépületekre jellemző gótikus belső terekkel rendelkezik annak dacára, hogy jelentős részeit az újkorban vagy már a XX. századi helyreállítások során építették.

Eger kuruc megszállása 1703–1705

Eger kuruc megszállása 1703–1705

A 16–17. században, aki Egert birtokolta az ellenőrizhette és védhette az Alföld és a Bükk-hegység találkozásánál létrejött, a Budát a Tiszán át Erdéllyel összekötő utat. Az 1700-as évek elejére a császári-királyi hadseregek előretörésének következtében az Oszmán Birodalom hódításával szemben a magyar nemzeti ellenállás és hősiesség szimbólumává vált és nemesedett erősség stratégiai jelentősége az Udvari Haditanács szemében lecsökkent, ám a Rákóczi-szabadságharc idején a vár ismét – immáron utoljára – fontos szerephez jutott.

Várak.hu támogatás kérés 2025