Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Pecki, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Zágráb történelmi vármegye - Pecki
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„…a zágrábi püspökséghez tartozott, Pecki vára is (Thurn und ringmauer Pötsch bey Hrastobiz). …” Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi… Zágráb, 1920.
Pecki – a falu fölötti fennsíkon magasodik Pecki régi vára, illetve egy védőtorony maradványai, amit először 1563-ban említettek meg. A négyszögalapú, erősre épített torony ma is két emelet magasan áll. Tekintettel a viszonylag kis méretekre és a jótartású falakra, érdemes lenne megkezdeni a terület kitisztítását, a belsőterek helyreállítását, majd a falak védelme érdekében az egészet lefedni.
Pecki - Báni határvidék (Milan Kruhek: Krajiške utvrde...)
128. oldal:
„Az 1544-es esztendőben, midőn a horvátság sorra vesztette el területeit és csatáit Szlavóniában és a déli térségekben, a zágrábi káptalan és Zrínyi Miklós egy rendeletet hozott arról, hogy, a leendő Kulpa menti védvonal kulcsfontosságú helyein, fel kell építeni az első, új és korszerű erődöket. A határozat szövege ellenére, nem a szilárdan megépített sziszeki kastély volt az első vár, amit a zágrábi káptalan a Kulpa mellé, a Kulpa menti birtokai védelmére építetett. Miután a zágrábi egyház, a káptalan és a püspök voltak (a Zrínyi és a Blagaji grófok mellett) az Una, a Száva és a Kulpa közti térség legnagyobb földesurai, ezért ők már jóval korábban megérezték a török veszély közeledtét, így számos kisebb várat emeltettek a stratégiailag érzékenyebb pontokra, mint Pecki-t, Csunticsot (Hrvatski Čuntić), Klinac-ot, Szentkeresztet (Križ), Szokolt (Sokol). Ám már ennek előtte is álltak, s már akkor réginek mondott várai a káptalannak és a püspöknek (a Zrínyiek és a Blagajiak várain kívül), mint Vinodol, Veliki Gradac, Mali Gradac, Hrasztovica (Hrastovica) és Gora…”
138. oldal:
„A káptalan védelmi törekvései a zágrábi püspököt is arra ösztönözte, hogy maga is jobban megerősítse a Kulpán túli várait. S a püspök valóban tett is azért, hogy megerősítse Hrasztovica régi, földesúri, hegyi-várát és az alatta lévő nagyterületű város védelmét. Ám a püspök más hatalmas költségei miatt. Hrasztovicában csak egy várnagyot tartott egy provizorral, egy tüzérrel és 12 strázsával, valamint egy kapust 8 további őrrel, 4 fizetett katonával és néhány szolgával, akik különböző szakfeladatokat hajtottak végre. A püspök tehát mindösszesen 30 embert tartott fegyverben, ami a vár és a város hatalmas területét tekintve, csakugyan kevésnek mondható. Ezért, a zágrábi püspök birtokainak irányítója, Heresinácski György a királytól kért segítséget Hrasztovica védelméhez. A zágrábi püspöknek Hrasztovica mellett, még Pecki és Klinác tornyainak védelméről is gondoskodnia kellett, amelyek szintén tágas és erősfalazatú tornyoknak számítottak és ott volt még a Kulpa menti Pokupszka kastély védelmének gondja is…”
185. oldal:
„Lenkovics Iván, 1563-as jelentésében így ír Peckiről: A Hrasztovica közeli Pecki (Peć-Pötsch), védőfalakkal övezett tornya a zágrábi püspök birtokában van. A tornyot le kell rontani…”
197. oldal:
„..Lenkovics azon javaslata, hogy számos kisebb erősséget le kell rombolni az Una dombvidékén, arról tanúskodik, hogy Lenkovics a stratégiájában a már meglehetősen szétzilált unai védővonalnak a Kulpáig történő visszavonásával számolt. A meglepetést a javaslatának csak azon része jelentett, hogy Zríny erős földesúri vára és a Zrínyiek meglehetősen tágas és szilárd gvozdanszkói kastélya mellett, Csuntics, Pecki és Klinac szintén jól megépített tornyainak is felhagyását és lerontását indítványozta, noha a tornyok jól szolgálhattak volna a határvidék katonáinak őrgóréjaként és őrhelyeként…”
Zagreb, 1995.
A vár mai állapota:
A vár bejárása 2009. 03. 20-án történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár, a falu északi végében, egy sík területű sziklatömbön található. A jó állapotúnak mondható négyszögletű, toronyszerű építmény ma is eredeti magasságáig áll. A körülötte lévő terület adottságai alapján, de a források szerint is, a tornyot egykor valamiféle védőfal is övezhette, de ennek mára nyoma sem maradt, így nem tudni azt sem, hogy épített falai voltak e vagy csak palánkfallal övezték. A várba bemenni jelenleg – mint ahogy korábban is a nyugati oldalról lehet. Az egykori kapunyílás helyén a falkorona tetejéig egyetlen falkiomlás van, így pontosan nem megállapítható, hogy az eredeti bejárata az első emelet magasságában nyílott e, vagy a földszinten. A torony minden oldalát, szintenként puskalőrés töri át. A belső teret a gerendafészkek alapján, síkfödémekkel osztották meg, ám a szintek közti közlekedés megoldásának nem maradt nyoma, ám az biztos, hogy falépcsőt használtak, amit talán a torony közepén helyeztek el.
A torony lezárása sem ismert, s nem kizárt az sem, hogy a kőfalakon még egy, fából ácsolt szint volt, melynek palánkfalba is lőréseket nyithattak.
Figyelem! Noha aknaveszélyt nem jeleznek, és a helyiek sem tettek róla említést, a vár bejárásánál a veszély lehetőségére számolnunk kell. Magunk is találtunk egy műanyagtestű valamit, ami akár egy taposóakna maradványa is lehetett.
/Szatanek József/
Forrás:
http://www.petrinja.hr/dokumenti/2007/razvoj_turizma/03_03_analiza_kulturni_resursi.pdf
Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest.
GPS: | É 45° 23.064 (45.384396) |
K 16° 14.986 (16.249767) |
Pecki települése és vára, nem érhető el egyszerűen, legalább is nekünk nem sikerült. Tekintettel arra, hogy a térség az 1991-98-as háború idején határterület volt, a lakosság erősen megritkult, így a térképek által közölt utak annyira lepusztultak, hogy terepjáróval sem lehetett közlekedni rajtuk. Háromszori próbálkozás után, viszont találtunk egy uniós pénzből készült utat. Petrinja városát Glina, azaz délnyugat felé hagyjuk el, majd Župe településnél balra, Križ Hrastovački irányába fordulunk le a főútról. Ezen az úton, a Cepeliš falu határát jelző tábláig megyünk, majd a tábla előtt jobbra, Pecki falunak fordulunk. A dombok közti vadregényes úton kb. 6 km-t kell délnek mennünk, míg meglátjuk a falu első házait. A vár rögtön fölöttünk, egy balkézre eső sziklatömbön található, de lentről ez nem látható. A falu elején (északi) egy útkereszteződést találunk, melyben nyugatra kanyarodva, a plébániatemplomhoz juthatunk, melynek dombjáról nagyon jó távoli képek készíthetők. A templomtól vissza kell fordulnunk, hogy a kereszteződés keleti szárára térjünk rá, de pár méterrel már le is kell parkolnunk, mert a várat az út baloldalán található, sziklahasadékon át, csak gyalog közelíthetjük meg. A sziklafalban részben mesterséges, részben természetes, csarnokszerű mélyedések vannak, amelyekben mg. gépek állnak. Az ösvény ezek előtt halad északnak, s balról mindig látható a torony, de a sziklák miatt följebb kell mennünk, s úgy térhetünk csak vissza, a várplatót a tereppel összekötő gerincen. A vár innen már szabadon bejárható és fényképezhető. Figyelem! Noha a terepet kaszálják és perzseléses égetéssel tisztítják az aljnövényzettől, aknaveszély lehetséges!! Táblák nem jelzik, a helyiek is tisztának mondják, de a bejárás során ha lehet, maradjunk a kitaposott ösvényeken!
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.