Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PeckiHorvátországHorvát-SzlavónországZágráb történelmi vármegye - Pecki

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

„…a zágrábi püspökséghez tartozott, Pecki vára is (Thurn und ringmauer Pötsch bey Hrastobiz). …” Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi… Zágráb, 1920.

Pecki – a falu fölötti fennsíkon magasodik Pecki régi vára, illetve egy védőtorony maradványai, amit először 1563-ban említettek meg. A négyszögalapú, erősre épített torony ma is két emelet magasan áll. Tekintettel a viszonylag kis méretekre és a jótartású falakra, érdemes lenne megkezdeni a terület kitisztítását, a belsőterek helyreállítását, majd a falak védelme érdekében az egészet lefedni.

Pecki - Báni határvidék (Milan Kruhek: Krajiške utvrde...)

128. oldal:

„Az 1544-es esztendőben, midőn a horvátság sorra vesztette el területeit és csatáit Szlavóniában és a déli térségekben, a zágrábi káptalan és Zrínyi Miklós egy rendeletet hozott arról, hogy, a leendő Kulpa menti védvonal kulcsfontosságú helyein, fel kell építeni az első, új és korszerű erődöket. A határozat szövege ellenére, nem a szilárdan megépített sziszeki kastély volt az első vár, amit a zágrábi káptalan a Kulpa mellé, a Kulpa menti birtokai védelmére építetett. Miután a zágrábi egyház, a káptalan és a püspök voltak (a Zrínyi és a Blagaji grófok mellett) az Una, a Száva és a Kulpa közti térség legnagyobb földesurai, ezért ők már jóval korábban megérezték a török veszély közeledtét, így számos kisebb várat emeltettek a stratégiailag érzékenyebb pontokra, mint Pecki-t, Csunticsot (Hrvatski Čuntić), Klinac-ot, Szentkeresztet (Križ), Szokolt (Sokol). Ám már ennek előtte is álltak, s már akkor réginek mondott várai a káptalannak és a püspöknek (a Zrínyiek és a Blagajiak várain kívül), mint Vinodol, Veliki Gradac, Mali Gradac, Hrasztovica (Hrastovica) és Gora…”

138. oldal:

„A káptalan védelmi törekvései a zágrábi püspököt is arra ösztönözte, hogy maga is jobban megerősítse a Kulpán túli várait. S a püspök valóban tett is azért, hogy megerősítse Hrasztovica régi, földesúri, hegyi-várát és az alatta lévő nagyterületű város védelmét. Ám a püspök más hatalmas költségei miatt. Hrasztovicában csak egy várnagyot tartott egy provizorral, egy tüzérrel és 12 strázsával, valamint egy kapust 8 további őrrel, 4 fizetett katonával és néhány szolgával, akik különböző szakfeladatokat hajtottak végre. A püspök tehát mindösszesen 30 embert tartott fegyverben, ami a vár és a város hatalmas területét tekintve, csakugyan kevésnek mondható. Ezért, a zágrábi püspök birtokainak irányítója, Heresinácski György a királytól kért segítséget Hrasztovica védelméhez. A zágrábi püspöknek Hrasztovica mellett, még Pecki és Klinác tornyainak védelméről is gondoskodnia kellett, amelyek szintén tágas és erősfalazatú tornyoknak számítottak és ott volt még a Kulpa menti Pokupszka kastély védelmének gondja is…”

185. oldal:

„Lenkovics Iván, 1563-as jelentésében így ír Peckiről: A Hrasztovica közeli Pecki (Peć-Pötsch), védőfalakkal övezett tornya a zágrábi püspök birtokában van. A tornyot le kell rontani…”

197. oldal:

„..Lenkovics azon javaslata, hogy számos kisebb erősséget le kell rombolni az Una dombvidékén, arról tanúskodik, hogy Lenkovics a stratégiájában a már meglehetősen szétzilált unai védővonalnak a Kulpáig történő visszavonásával számolt. A meglepetést a javaslatának csak azon része jelentett, hogy Zríny erős földesúri vára és a Zrínyiek meglehetősen tágas és szilárd gvozdanszkói kastélya mellett, Csuntics, Pecki és Klinac szintén jól megépített tornyainak is felhagyását és lerontását indítványozta, noha a tornyok jól szolgálhattak volna a határvidék katonáinak őrgóréjaként és őrhelyeként…”

Zagreb, 1995.

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2009. 03. 20-án történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár, a falu északi végében, egy sík területű sziklatömbön található. A jó állapotúnak mondható négyszögletű, toronyszerű építmény ma is eredeti magasságáig áll. A körülötte lévő terület adottságai alapján, de a források szerint is, a tornyot egykor valamiféle védőfal is övezhette, de ennek mára nyoma sem maradt, így nem tudni azt sem, hogy épített falai voltak e vagy csak palánkfallal övezték. A várba bemenni jelenleg – mint ahogy korábban is a nyugati oldalról lehet. Az egykori kapunyílás helyén a falkorona tetejéig egyetlen falkiomlás van, így pontosan nem megállapítható, hogy az eredeti bejárata az első emelet magasságában nyílott e, vagy a földszinten. A torony minden oldalát, szintenként puskalőrés töri át. A belső teret a gerendafészkek alapján, síkfödémekkel osztották meg, ám a szintek közti közlekedés megoldásának nem maradt nyoma, ám az biztos, hogy falépcsőt használtak, amit talán a torony közepén helyeztek el.

A torony lezárása sem ismert, s nem kizárt az sem, hogy a kőfalakon még egy, fából ácsolt szint volt, melynek palánkfalba is lőréseket nyithattak.

Figyelem! Noha aknaveszélyt nem jeleznek, és a helyiek sem tettek róla említést, a vár bejárásánál a veszély lehetőségére számolnunk kell. Magunk is találtunk egy műanyagtestű valamit, ami akár egy taposóakna maradványa is lehetett.

/Szatanek József/

Forrás:

http://www.petrinja.hr/dokumenti/2007/razvoj_turizma/03_03_analiza_kulturni_resursi.pdf
Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest. 

GPS: É 45° 23.064 (45.384396)
K 16° 14.986 (16.249767)

Pecki települése és vára, nem érhető el egyszerűen, legalább is nekünk nem sikerült. Tekintettel arra, hogy a térség az 1991-98-as háború idején határterület volt, a lakosság erősen megritkult, így a térképek által közölt utak annyira lepusztultak, hogy terepjáróval sem lehetett közlekedni rajtuk. Háromszori próbálkozás után, viszont találtunk egy uniós pénzből készült utat. Petrinja városát Glina, azaz délnyugat felé hagyjuk el, majd Župe településnél balra, Križ Hrastovački irányába fordulunk le a főútról. Ezen az úton, a Cepeliš falu határát jelző tábláig megyünk, majd a tábla előtt jobbra, Pecki falunak fordulunk. A dombok közti vadregényes úton kb. 6 km-t kell délnek mennünk, míg meglátjuk a falu első házait. A vár rögtön fölöttünk, egy balkézre eső sziklatömbön található, de lentről ez nem látható. A falu elején (északi) egy útkereszteződést találunk, melyben nyugatra kanyarodva, a plébániatemplomhoz juthatunk, melynek dombjáról nagyon jó távoli képek készíthetők. A templomtól vissza kell fordulnunk, hogy a kereszteződés keleti szárára térjünk rá, de pár méterrel már le is kell parkolnunk, mert a várat az út baloldalán található, sziklahasadékon át, csak gyalog közelíthetjük meg. A sziklafalban részben mesterséges, részben természetes, csarnokszerű mélyedések vannak, amelyekben mg. gépek állnak. Az ösvény ezek előtt halad északnak, s balról mindig látható a torony, de a sziklák miatt följebb kell mennünk, s úgy térhetünk csak vissza, a várplatót a tereppel összekötő gerincen. A vár innen már szabadon bejárható és fényképezhető. Figyelem! Noha a terepet kaszálják és perzseléses égetéssel tisztítják az aljnövényzettől, aknaveszély lehetséges!! Táblák nem jelzik, a helyiek is tisztának mondják, de a bejárás során ha lehet, maradjunk a kitaposott ösvényeken!

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció