Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lécfalva - LeţRomániaErdély és PartiumHáromszék történelmi vármegye - Székelybánja vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Lécfalvától (Le�) D-re, 1,5 km-re fekszik Várhegy település, melynek K-i szélén van a környező árterület fölé emelkedő, K-Ny-i irányba elhúzódó 550 m magas Várhegy-domb.

A vár történetéről és 19. századi állapotáról Orbán Balázs így ír: „A domb északi szögletén vannak az oly festőileg kinéző várromok, melyeket a János Zsigmond által a székelyek fékezésére épitett Székely Bánja maradványainak tartanak. E várat a Mihály vajdához csatlakozott székelyek 1597-ben lerombolták, de a léczfalvi országgyülés 1600-ban azt ujból felépittetni rendelé. Hanem ha egy kissé figyelmesebben vizsgáljuk e vár multját, Miles és Bethlen Farkas azon állitása, hogy a Székely Bánja gúnynevet viselte volna, nem igen tarthatja magát, mert ennek ellentmond állitólagos épitője maga János Zsigmond, ki 1564-ki julius hó 5-én, tehát két évvel épittetése után, Ferhérvárról Szent-György városának a többek között azt irja: „Ðuo circa vobis fidelibus nostris egregiis nobilibus Gabrieli Petki capitaneo sex sedium nostrarum siculicalium, in castris nostris et Várhegy constituis aliisÐue militibus nostris etc”. És ebből kitetszik, hogy az egyszerüen Várhegy és nem Székely Bánjának hivatott. Várhegy 1578-ban Báthori Kristófé, 1589-n réty Losonczi Andrást találjuk mint várhegyi parancsnokot. (Lásd alább Rétynél). 1599-n Sennyei Pongrácz fejedelmi tanácsos volt várhegyi kapitá. Mi mutatja, hogy e várnak parancsnoksága nagyon tekintélyes állás volt. 1601-ben a harmadszor is trónra hivott Báthori Zsigmond, az ő behozatalában erélyesen működött Csomortányi Tamásnak, Háromszék főkirálybirájának adja Várhegyet, a hozzá tartozó k.-vásárhelyi,, bereczki s más részjószágokkal. 1617-n pedig Bethlen Gábor Mikó Györgynek adományozza. Később Nemes Jánosra száll, ki gyönyörü lakot épit ide. A Nemesektől Szentkereszti vette meg. E várat idő s emberek keze kimélytelenül rombolták, de ennek daczára mégis jelentékeny maradványai vannak. E vár négyszög volt ivalaku kiszökellő szögbástyákkal, a (lásd alaprajzát) egyiknek hegye a másiktól 90 lépésnyire állott, tehát ez a vároldal hossza. A két bástyatő közti tér b 35 lépés. A várfalakat 30 lépésszéles, 3 öl mélységü sáncz c futotta körül, az egészet négyszögalakba szegélyezve, e sáncz egyik oldalhossza 140 lépés, és igy az egész terjedelme 7000 négyszög lépés. Bejárata a délkeleti bástyatőnél volt d, e bástya és a keleti oldalfal hosszában épületek látszanak e, melyek hihetőleg a kapus és az őrizet laktanyái voltak. A tömör, ölnél szélesebb várfalak a keleti és déli oldalon még vagy 2–3 öl magasságban (a sáncz fenekétől mérve) állanak, nyugati falára támaszkodik a Nemes kastélynak f düledező fehér fala, maga is uj szinezetű rom, mely fiatal, fehérre meszelt falaival az ős, komor és sötét várfalak közt festői ellentétben igen jól veszi ki magát a távolból. E kastély anyagja a vár falaiból vétetett. Kastélyt és várfalakat mostani birtokosa lerontatta, s lehordatva istálókat és szeszgyárt épitett belőlök, tehát a székely rombolási düh ez ős romok ellen most se szünt meg, de azt, mit egy függetlenségére féltékeny nép forradalmi lázban tett ez őt fékező falak ellen, ha elnézzük is, nem hagyhatjuk megrovás nélkül azt, mit egy magányos csupa gazdasági tekintetekből tett; mert ha mellőzzük is a mult iránti kegyeletet, ha felteszszük is, hogy e várhoz népszerütlen emlékek vannak kötve, de azok most ártatlan romok csupa aestheticai szempontból is e táj szépitésére szolgáltak, az a magára álló dombtető már alakjánál fogva is megkivánja, hogy egy festői rom koronázza tetőormát; az megvolt, azt lerontani, megcsonkitani nem szabadott volna, mert az ily romok nemcsak a birtokos, hanem a nemzet tulajdona is; mert méltán mondja Kővári, hogy minden várrom ledülése a nemzet szivmelegének egy-egy kihalt dobbanása. Félve, hogy ma-holnap a mi még megmaradt is, el ne hordódjék, ide csatolom a vár alaprajzát, hogy legalább e lapokon maradjon meg emléke. A lerombolt kastély falairól elragadó kilátás nyilik. Egész Háromszék nyilt könyvként áll a szemlélő előtt, egyik lapján a szép Felvidék, másik lapján Sepsiszék; és e nagyszerü lapon a folyamok gyönyörü berkeikkel, a faluk szeszélyes csoportjai mind betük és szótagok, a szépen elhelyezett rendben egymást követő most zöldbe, majd sárgába és feketébe változó határok vonalzatai szeszélyesen elhelyezett sorok, s azok a fellövellő tornyok fényes felkiáltójelek és azok a kanyargó folyók mind kérdőjelek, és azok a fehérlő utak ezen nagyszerü irásból ezen titokszerü könyv óriáslapjairól sokat lehet olvasni és tanulni és gyönyörködni annak, kit a természet mindenható nagysága meghatni tud, ki az itt lakó dicső nép szellemét és erkölcsi nagyságát felfogni képes. Oh mily szép volt e lak, mily páratlan szép fekvés, mily elragadó pont, s mégis elhagyatott, s az enyészet- és rombolásnak dobatott oda! Várhegy dombját maga a természet is vár talapjául teremté. Nem uralgja azt egy hegy is, de ez uralgja az egész vidéket ugy, hogy még az uj hadtan elvei szerint is lehetne oda egy bevehetetlen erősséget épitni, mert a hegy, mint emlitők, minden más oldalról falmeredek, csakis déli oldala lankás. Régen keleti alját a Feketeügy folyta körül, s alig 70 éve, hogy a szeszélyes folyó e medrét elhagyva, uj medret vésett magának, a régi meder szélén állott malom czölöpjei még most is láthatók. Nyugati és északi oldalát mocsárok környezik, s tisztán látszik, hogy azt hajdan a Feketeügy mindkét oldalról körülkanyarogta és elzárta. A folyót szabályozással ujból oda lehetne vezetni.”

A Várhegy viszonylagos magassága csekély, alig 20 m. A négyzetes alakú, olaszbástyás várat jelenleg is jól látható 22 m széles és 5 m mély árok keríti. A bástyák helye ma is jól kivehető. Felmenő falak ma már nem láthatók.

Az újabb ásatások bebizonyították, hogy a várat felgyújtották. Ferenczi Sándor 16-17. századi kályhacsempe töredékeket talált a helyszínen.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 286.


GPS: É 45° 50.630 (45.843838)
K 26° 1.021 (26.017019)

Lécfalvától (Leţ) D-re, 1,5 km-re fekszik Várhegy település, melynek K-i szélén van a környező árterület fölé emelkedő, K-Ny-i irányba elhúzódó 550 m magas Várhegy-domb.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció