Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Döbrönte, Magyarország, Veszprém vármegye, Veszprém történelmi vármegye - Szarvaskő vára
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Utolsó frissítés: 2026.06.09.
Döbrönte, Szarvaskő vára
Döbrönte község, a Bakony nyugati előterében, Pápától 12 km-re délre, Veszprém vármegye északi részén fekszik. Az írásos források 1330-ban említetik először Debrenthe alakban. A község felett emelkedő meredek sziklacsúcson állnak a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, egy nagyobb udvar körüli külső és belső vár maradványai.
A várat a déli oldalról tudták könnyen megközelíteni, ezért itt a védelem megerősítésére többszörös sánc, majd ezek mögött egy hatalmas ágyúrondella épült. Ezt a trapéz alakú külső várat a rondellával a 16. században Essegvári Ferenc építette. A rondella alsó, ferde síkú részét félmagasságban hengeres övpárkány zárja le, felette boltozott ágyúlőrés látható. A rondella két oldalán még megtalálható a külső vár falainak egy része, a többi feltehetően a lakosság hordta szét építkezéseihez. A belső várból a meredek domb északnyugati sziklás oldalán egy kétemeletes épület egyik fala áll, benne ablakok maradványaival, sarkán hatalmas támpillérrel. Talán a palota és a lakóépület lehetett.
Döbrönte környéke a hatalmas Csák nemzetség ősi birtoka volt, amely az ugodi vár uradalmához tartozott. Az ugodi Csákok utolsó férfitagja, a szerzetessé lett Móricz, 1320 előtt e birtokot Tördemici Fehér Pálnak adta el, akitől 1330-ban a Szalók nemzetségből származó Himfyek szerezték meg. A várat Nagy Lajos király engedélyével e család egyik tagja, Benedek építette fel. Amikor elkészült, 1367-ben új adományul kapta meg a királytól, aki Szarvaskőnek, ,,Ðuod nova impositione Zarwaskw appelamus" nevezi. Ez a név azonban később feledésbe merült.
A Himfyek állandó rablásaikkal tartották rémületben a környék lakosságát, sőt 1464-ben Debrentei Tamás testvéreivel megrohanta és kirabolta még a pannonhalmi apátságot is. A hírre Mátyás király minden birtokaikat elvette, és Döbröntét más birtokokkal együtt Kanizsai Lászlónak adta. Rövidesen azonban ismét a Himfyeké. 1467-ben már ők adták zálogba 1100 aranyért Szentgróti Jánosnak és Hagymássy Miklósnak.
II. Ulászló király 1496-ban Himfy Imrének és leányának Orsolyának adta új adományul a várat és tartozékait, majd amikor Orsolya Essegvári Ferenchez ment feleségül, Döbrönte várát összes uradalmával együtt zálog címén adta vejének. Nádasdy Tamás, a későbbi nádor, amikor 1555-ben összeíratta a dunántúli várakat, Döbrönte még épségben állt. További sorsa azonban ismeretlen, a végvári rendszerben nem szerepelt. Talán egy török támadás során pusztulhatott el. A 18. század közepétől lakatlan rom.
Jelenlegi állapota - kutatástörténete:
A döbröntei vár leletmentő ásatása 1987–1990 között zajlott Ilon Gábor és Rainer Pál vezetéséve. Ennek eredményeként elsősorban a belső vár alaprajzára vonatkozó ismereteink bővültek. A régészeti kutatás az állagvédelmi munkálatok előkészítését szolgálta, amelyre az 1990-es évek elején, majd mintegy 10 évvel később, 2001-ben került sor.
Az elvégzett kutatások és megfigyelések eredményeképpen megerősítést nyert, hogy a belső vár épületei minden bizonnyal egy időben, a 14. század második felében, 1367 körül épültek. A döbröntei vár építése a középkori várépítészet 1360–1370-es évektől induló új szakaszára tehető mint a (szinte kizárólagos) Anjou királyi várépítkezéseket követően ismét beinduló magánvár-építkezések eredménye.
A döbröntei vár alaprajzát, építészeti rendszerét tekintve, bár a belső vár legkorábbi épületrészek teljes alaprajza nem ismert, kivehetők a középudvar köré szerveződő épületek, illetve várfalszakaszok. Úgy tűnik a vár alaprajza csak részben igazodik a terepadottságokhoz, amely megközelítőleg szabályos, négyszögletes tömböt alkot. Az archaikus forma ellenére megjelenik a lakhatási, illetve kényelmi szempontokat előtérbe helyező tágas, többszintes, reprezentatív palotaépület, amely szokatlan módon kifelé nyitott.
A rondellaépítkezések elterjedése hazánkban 1521 után tapasztalható, azonban ilyen védműveket még a 17. század folyamán is emeltek. Döbrönte esetében nem lehetséges a pontos időpont meghatározása; mindössze egy 1526 utáni magyar denár került elő a feltételezhető várkapu védelmét ellátó rondella közelében húzott kutatóárokból. 16. században a vár a Győri Főkapitányság és közvetve Bécs védelme okán gyakran szerepel különféle, határvédelmi tervezetekben, tehát védhetőségét folyamatosan szem előtt tartották, fontos funkciót szántak neki.
A kitüntetett figyelmet vagy a már kiépített külső, rondellával erősített védőöv indokolta vagy épp ellenkezőleg, a hódoltsági területhez való közeli fekvése segítette elő modernizációját. A keleti oldalazó védmű és a rondella egymáshoz való időrendi viszonyát nem ismerjük. A külső várat kerítő kőfalat a nagyméretű rondellával egy időben emelték, azonban a belső vártól délre elhelyezkedő területen már korábban kiépülhetett – valamilyen formában – a különféle gazdasági tevékenységeknek helyet adó egység.
A vár építéstörténetében tehát ismereteink jelenlegi fokán legkevesebb két periódust különíthetünk el: a 14. század utolsó harmadában kiépített belső vár egységét, valamint a 16. századra keltezhető külső várat.
Az régészeti kutatást követően, több falszakasz állagvédelme történt meg, de a vár maradványainak egy nagyobb részét még a föld mélye rejti. Döbrönte település folyamatosan gondozza a vár és környezetének területét, amely kedvelt és szép kirándulóhely.
Források:
Koppány-Boksay: Devecser - Ugod - Essegvár - Döbrönte, 1961
Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban
Kupovics Renáta: A döbröntei vár kutatása
A www.varak.hu korábbi szócikke

| GPS: | É 47° 13.797 (47.229946) |
| K 17° 32.910 (17.548500) |
Információk: Döbrönte község, a Bakony nyugati előterében, Pápától 12 km-re délre, Veszprém vármegye északi részén fekszik. Szarvaskő vára pár perces sétával megközelíthetõ a településen haladó főút felől, a játszótértől induló ösvényen. Szintén megközelíthető a település végén a gerinc irányába induló földúton is.
Az ezredfordulót követően évtizedben, több falszakasz állagvédelme történt meg. A település folyamatosan gondozza a vár és környezete területét. Szarvaskő vára egész évben szabadon látogatható, kellemes családi program.
A vár és a település honlapja: Link a honlapra
Utolsó frissítés: 2026.06.09.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.



