Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A Hernád folyó jobb partja mellett magasodik az a 466 méteres hegy, aminek a csúcsát koronázzák a várfalak. Az ÉNy – DK-i irányban hosszan elnyúló, D-i oldalán igen meredek, szakadékos sziklagerinc Ny-i végében emelték a 14 méter átmérőjű, kör alakú tornyot, ami az erősség központi épülete lehetett. Innen kezdődik az a vaskos kőfal, amely a szabálytalan sokszög alakú 5,8 hektárt magába foglaló területet oltalmazta. A Ny-felől felvezető szekérút ellenőrzésére húztak fel még egy háromszög alapterületű tornyot. Másik kapuja a D-i oldalon nyílott. Mivel a régészeti kutatás és konzerválás csak részleges volt, így az egyéb lakó és gazdasági épületek még feltárásra várnak. Napjainkra a sziklagerinc csúcsára egy adótornyot emeltek, ahonnét pompás panorámát élvezhetnek a kirándulók, míg a háromszögletű torony alapjaira épített színpadon rendezik meg minden esztendőben Kassa város napjának ünnepségét.

Megközelítése:

A Szlovákia DK-i vidékének legjelentősebb városa Kassa {Košice} amelynek É-i peremkerülete fölé magasodik a Hradová nevű hegy. Jelzett turistaút vezet fel az erdővel benőtt csúcsra, amelyet a részben feltárt és konzervált várrom kőfalai határolnak.

Története:

Az Árpád-házi királyok uralkodása idején a Hernád völgyének egyik kisebb települését jelentette Kassa, amelyről 1230-ból maradt fenn az első feljegyzés. A magyar lakosság életét kettétörte az 1241 – 1242-es tatárjárás borzalmas pusztítása, amelynek során a mongol lovasseregek felperzselték a házakat, legyilkolták a lakosságot. Az elpusztított vidék benépesítésére IV. Béla király hívására németajkú telepesek {hospesek} érkeztek, akik fejlett kézművesiparukkal és kereskedőrétegükkel néhány évtized alatt a környék központjává fejlesztették Kassát. Mellettük azonban nemesi jogállású személyek is birtokoltak a vidéken. Fennmaradt 1261-ből István ifjabb adománylevele, amiben más birtokért cserében a helységtől É-ra emelkedő Felkassa területét Samphleben és Obl nevezetű szász telepeseknek adományozta oda. A Hernád folyó termékeny völgye a mezőgazdasági termelés számára kedvező viszonyokat teremtett, a szász polgárok egyre gyarapodtak vagyonukban. A XIV. század első évtizedében ezért Aba nembeli Amade nádorispán, zempléni oligarcha elhatározta, hogy megszerzi magának a gazdag szász várost. Mivel Anjou Károly király bizalmas hívei közé tartozott, szinte korlátlan hatalommal és az uralkodó hallgatólagos beleegyezésével cselekedhetett. A városlakók feletti uralmának gyakorlására felépítette azt a kővárat, amelyben strázsáló fegyveresei jogtalan vámokkal sarcolták a Várhegy alatt utazó kereskedőket.

Maga a várépítés jogtalanul történt, hiszen a Felkassa területén emelkedő Várhegy a városlakók birtokában volt már 1261 óta, de Amade nagyúr kihasználta katonai fölényét. A gazdasági érdekellentét rövidesen nyílt városi tömegverekedésbe torkolt, melynek során 1311 szeptemberében a szász polgárok megölték Amadé bárót, míg fiait foglyul ejtették. Az özvegy jogorvoslatért az uralkodóhoz fordult, aki a „kassai egyezségben” kötelezte az Amade-fiakat az eddigi jogsértéseik jóvátételére. Tudta azonban mindkét fél, hogy a döntést végül a fegyverek szava fogja megadni. 1312. június 15-én a rozgonyi mezőn véres csatában győzött a királyi sereg, az Amade-fiak elestek vagy távoli vidékekre menekültek, hatalmuk elenyészett. A győztes csapatok más várakkal egyetemben megszállták a Kassa város feletti erősséget is, amelynek falait annyira megrongálták, hogy többé nem használták fel a középkor évszázadai során. Maradványainak részbeni feltárására és megóvására 1991 – 1995 között került sor. Azóta minden esztendőben ezen a történelmi helyszínen rendezik meg Kassa város napjának ünnepségét.
(Szatmári Tamás)

Forrás:

Martin Bóna: Encyklopédia slovenských hradov {2007} 161. 162. old.

Kristó Gyula: A rozgonyi csata {1978} 44. old.

Csorba Csaba: Felvidéki várak históriája {2006} 221. old.

Kosice ako na dlani {Kassa a tenyerünkön, 2000} 14. old.

AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002} 61. 62. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 333. old.