Utolsó frissítés: 2024.10.09.
Homoródszentpál
Római castrum
Homoródszentpál—Bárót—Oltszem - Dacia délkeleti sarkában, a háromszéki medencénél és a Barcaságnál a dáciai legkülső védelmi vonal meghúzása már nehézségekbe ütközik. Egyelőre, hiányos régészeti adataink és ismereteink alapján, csak azt látjuk, hogy Homoródszentpál és Barót, illetőleg Bereck, Kovászna, Nagyborosnyó, Komolló, Barcarozsnyó a dáciai haderőbe tartozott csapattestek írásos emlékeinek a legkülső, legkeletibb lelőhelyei. A Bereck—Kovászna—Nagyborosnyó— Komolló—Rozsnyó-vonal magában véve világosan beszél ugyan: a Háromszéki Havasok belső, síkságmenti peremén vonult itt a dáciai határ (vagy egy különlegesen erősen biztosított barbaricumi út), de egyelőre semmi biztos támpontunk nincsen arra, hol, milyen irányból kötötte össze, á háromszéki medence északi peremén az I. védelmi vonal a Hargita-i, illetőleg a Homoródszentpálnál és Barótnál levő limes-szakaszt a berecki castellum vidékével, a Baróti és Bodoki hegységeken keresztül. Talán Bárót—Nagybacon—Málnásfürdő vonalában? Mert arra nem szívesen gondolunk, bár a lelőhelyek zavaros elhelyezkedésére ez is kellő magyarázat lenne, hogy a gyergyói és csíki medence mintájára a háromszéki és a brassói medence (Barcaság) is kívül esett volna Dacia és egyáltalán az Imperium Romanum határain. Ebben az esetben a rozsnyói, komollói, nagyborosnyói, kovásznai és berecki római írásos katonai emlékek és burgus-, illetőleg castellum-épületnyomok azon fontos utánpótlási útvonal őrállomásai lettek volna, amely Dacia tartományt az előretolt és feketetengerparti, krimi római támaszpontokkal összekötötte... Homoródszentpál vidékén különben az a csapattest építkezett, amelynek a neve ezen téglabélyeg rövidítései mögött rejlik: N M S. Kiegészítését találgatva a következő nevekre gondolunk: numerus Maurorum sagittariorum (?), numerus militum sagittariorum (?), illetőleg numerus militum Surorum (?). A kérdés eldöntéséhez egyéb támponttal nem rendelkezünk. Ezen a környéken található Oltszem (Sepsiszentgyörgytől északra, körülbelül 10 km-re), mellette Leánykavár, amely trapézalakú (50x55 m) földvár. Ez talán nem tisztán őskori múlttal rendelkezik. Forrás: SZILÁGYI JÁNOS - A DÁCIÁI ERŐDRENDSZER HELYŐRSÉGEI ÉS A KATONAI TÉGLABÉLYEGEK
Unitárius templom
Léstyán Ferenc - MEGSZENTELT KÖVEK - SZENTEGYHÁZAS TELEPÜLÉSEK - VI. TELEGDI FŐESPERESSÉG ERDŐHÁTI ALESPERESSÉG monográfiájában: - „25. HOMORÓDSZENTPÁL - Neve 1334-ben jelentkezik a pápai tizedjegyzékben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 176.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1448-ban Zenthpálnak (C. Suciu: i. m.) írják az okiratok. 1567-ben a regestrum 14 kapuval hozza. (SZOKL. II. 218.). 1333-ban (mások szerint 1334-ben) plébániatemploma van, ebben az évben papja, Balázs a pápai tizedjegyzék szerint 3 banálist fizet, 1334-ben 1 banálist, Beke szerint pedig 1335-ben név helyett: domine Custos 3 garast. (Beke: i. h.; Orbán: Székelyföld. I. 166., 4. jegyz.). Beke véleménye szerint az utolsó befizetésnél a plébános neve helyett szereplő domine Custos arra enged következtetni, hogy a pálos szerzetház főnöke volt a befizető. (Beke: i. h.). A falu neve is bizonyítja, hogy Szent Pál tiszteletére szentelt temploma volt. A középkori gótikus templomot lebontják és helyébe 1844-ben nagyobb templomot építenek. A gótikus torony megmarad, s arra 1827-ben 8 méterrel magasítva építenek új emeleteket. A lebontott templom az 1789. évi leírás szerint megújított szép kőtemplom volt, mennyezetes hajóval és boltozatos szentéllyel. A tornyot és a templomot kívül 10 kőláb erősítette. Kétségtelen, hogy a XV. században épülhetett, tornya XV. század végi, XVI. század eleji lehetett. Egy 1749. évi vizitációs jegyzőkönyv két régi harangját említi: mindkettőt 1542-ből. Valószínű, hogy ekkorra készült el az új gótikus torony. A nagyobb harang felirata: „Domine Nicolae Cognis Fecit fieri AO 1542.” A kisebbiké, mely elpusztult: „Sncte Johannes Evangelista 1542.” (Orbán: i. m. I. 166.; Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 169–170.) Az 1789-i vizitációs jegyzőkönyv azt is megerősíti, hogy a templomot „Sendellyel fedett kőkerítés veszi körül”. (Dávid L.: i. m. 169.) Orbán Balázs (i. h.) azt is megerősíti, amire Bekét idézve utaltunk, hogy Pálos szerzetesház volt Szentpálon. Alapfalait a XVIII. század végén még láthatták, de Orbán idejére már köveit kiszedték és építkezésekre elhasználták. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során unitáriusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 228.), de református anyaegyház is van. (Benkő: i. m. II. 188.) E század elején is a településnek unitárius temploma és egyháza van. A református Homoródszentmárton filiája. (Helységnévtár. 1913.)”
Kornis-kastély
JÁNOSFALVI SÁNDOR ISTVÁN: SZÉKELYHONI UTAZÁS A KÉT HOMORÚD MELLETT - 1838-1858. útleírásában: „...sokkal tisztább és bizonyosabb nyomai látszanak a falu derekában a tizenöt és tizenhatodik században virágzott, s nemcsak egész vidékre, de egész hazára is fényt vetett eredeti ős székely főcsalád, a Karnisok itt lakának egy nagy négyszegű bástyákkal erősített s mintegy kétezer ölnyi helyet elfoglaló kastély romjaiban. Ugyanis még a várfalak és bástyák a romjainak közepette ma is fennáll az ezen híres család után következett birtokos Bethlenek által később kijavíttatott és lakatott is, de egyébiránt valóságos eredeti nagyszerű magos, puszta és messzelátszó fekete palotás háza, repedezett falaival, rongyos roskadó fedelével és rökönyödött nedves pincéjivel már régi időktől fogva a denevéreknek és halálbaglyoknak hagyatva, melynek egyik faragott kőből készített s szép mesterséggel kimetszett ajtaja homlokán...Ugyanezen szobának egyik ablaka külső homlokán: 1580. Még a palota körüli várnak is meg van egy darab kőfala, egyik úgy, mint napkeleti kerek bástyával ... A legrégibb Kornis, kinek végére járhattam a harangot öntetett Kornis Miklós, ki Zápolya Jánosnak tanácsosa vala. Ennek volt leánya a Bethlen Gábornál említett nagyanya Kata, kit elvett Lázár István, kitől származott Lázár Druzsiána, kit elvett Bethlen Farkas, a Bethlen Gábor atyja. Azután talán ennek fia ama derék, de szerencsétlen székelyek 138 főkapitánya, Kornis Farkas, ki a leírt kastélyt a fennebbi címer mellé vésett K. F. betűk bizonyítása szerint ideépítette s kiben a Kornis család úgy tetszik dicsősége főpontját érte volt, de akit hazánk egyki gyilkossá, Mihály vajda 1600-ban Gyulafehérváron megöletett”.
Orbán Balázs - A Székelyföld leírása monográfiájában: "S már a régészet terén lévén, lássuk e falu legnevezetesebb régiségét, a falu déli végénél fekvő Kornis kastély romjait. E regényes rom minden erre utazónak tekintetét magához vonza...E kastély emeletes négyszög épület, keleti oldalán kiszökellő előtornáczzattal ... unitárius Kornis czimer K. F. betükkel, mely betük Kornis Farkast, e kastély épitőjét jelölik. Ezen lényeges felirat, mely épités koráról és épitőjéről tudomást nyujta, most eltünt, csak is a felső emelet egyik szép táblázatu körives ablakán látható még az 1578. évszám ... Ez épület alsó vivfolyosós és lőréses osztályában, mint szintén az emeletben is, az ajtók és ablakok a renaissance stylnek azon correctebb müalakokat felmutató kőkeretelésével ékeskednek, minőket az udvarhelyi csonka vár épületében láthatánk. A földalatti boltivezetek mind terméskőből készülvék, innen (most részben beomladozott) alagut vezetett ki a mezőre. Csak néhány éve, hogy e kastély még lakható állapotban volt, de fedeléről nem lévén gondoskodva, maholnap össze fognak omlani a századok viharával daczolt falak. ... Ezen középületet négyszögben épült erős rovátkos várfalak környezték vagy 2000 öl kiterjedésben. E tömör s a kastélynál jóval előbb épülhetett falakhoz, belülről tágas vívfolyosók és lakosztályok voltak támasztva, négy szögletében erős bástyák emelkedtek. Jelenleg csak a keleti és déli várfal áll, vagy két öl magasságban két szögbástyájának romladozott vázával. A többi oldalfalak és bástyák leromboltatván, csak körvonaluk kivehető. A mi meg van, az is szabad rombolásnak levén kitéve, ma-holnap lerontatik és széthordatik. Pedig e kastély, ezen enyészettel küzdő falak nevezetes emlékek néma őrei, honunk egyik legnevezetesebb családjának, a Tivatulus székely őstől leszármaztatott h.-sz.-mártoni Kornis családnak* lévén lakhelye".
