Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Felsőnyék, Magyarország, Tolna vármegye, Tolna történelmi vármegye - Várhegy
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Felsőnyék - Várhegy (nyéki vár)
Nyék ősi település, amely már 1186-ban szerepel mint a dömösi prépostság, majd pedig a király birtoka. A Tolna megyei nyéki vár a falutól kb. 1 km-re délnyugatra, a Tita-patak partján emelkedő Várhegy, ÉNy-DK-i irányú dombvonulatának északi végén található. Tengerszint feletti magassága 180 méter, míg a völgy feletti relatív magassága 71 méter.
A Várhegy első térképi ábrázolása az I. katonai felmérésen látható „alte Schanz” felirattal. Jelzi a vár kiemelkedő kúpját és a tőle D-re levő átvágást is. A II. katonai felmérés csupán a meredeket jelzi csíkozással. Ezt követően a 19. század közepétől a helytörténeti, illetve a műemléki szakirodalomban csupán néhány rövid említéssel fordul elő. Fényes Elek és a részben rá hivatkozó későbbi szerzők pedig nem helyszíni tapasztalatok alapján foglalkoznak vele.
Wosinsky Mór figyelmét a várra az általa kiküldött kérdőívre adott válasz hívta fel, melyben a felsőnyéki bíró és jegyző részletesen leírta a Várhegyet. Ennek alapján járt a helyszínen Wosinsky és készíttette el rajzát és részletes leírását. A várat őskorinak írja le, amelyre később középkori vár épült. Hivatkozik a jegyző által említett, de ő maga általa nem látott tárgyakra. Ásatást a várban nem végzett, ezért hangsúlyozta, hogy a vár korára vonatkozó biztos érvei nincsenek.
1934-ben Csalogovits József végzett rövid ásatást a Várhegyen. Az általa húzott kutatóárkokban középkori cseréptöredékek kerültek elő. A földsánc átvágásakor kiderült, hogy a mai földsánc „eredetileg egy kívül és belül is téglából rakott, de később kibontott kettős falnak a földkitöltéséből jött létre. Miután őskori cserepet sehol sem talált, javasolta, hogy ezt a várat töröljék a Wosinsky-féle őskori földvár-kataszterből. Az ásatási naplójához mellékelt egy fényképet, amely észak felől ábrázolja a várat. A Wosinsky által készíttetett rajzon kívül ez az egyetlen hiteles ábrázolás, ahol még jól látszanak az egykori erődítés nyomai.
Jól látható az erődítés az 1950-es években térképezési céllal készült katonai légi fotókon is. 1961-ben Torma István végzett terepbejárást a Várhegyen, de a felszínen leleteket nem talált. 1980-ban Nováki Gyula, Torma István és Miklós Zsuzsa végezett bejárást. A felszínen középkori cserepeket gyűjtöttek és egy kincskereső gödör profiljában habarcsos kőtörmeléket figyeltek meg.
1981-1984 között Miklós Zsuzsa végezett feltárást a Várhegyen. Az ásatással párhuzamosan készült el a vár részletes leírása és Virágh Dénes szintvonalas felmérése. Az ÉNy-DK-i irányú hegyhát hosszanti oldalai meredekek, felszíne bokros, akácos, helyenként bozótos. A mintegy 320 m hosszú, 4 részes erődítmény a hegyhát ÉNy-i végén helyezkedik el. Az 1. rész a hegy ÉNy-i végét foglalja magában. É, K és Ny felől igen meredek oldalú. Dél felől kb. 5 méter mély, 20 méter széles bevágás választja el a domb folytatásától. Ez a bevágás É felé mindkét oldalon sáncárokban folytatódik, amelynek külső oldalán sánc emelkedik. A sáncárok és a sánc is a DNy felől felvezető útig tart.
Ettől északra, a hegy végéig egy „U” alakú rész, „elővár” látható, amelyet három K-Ny-i irányú terasz tagol. A hegy északi vége alatt mintegy 6 méterrel lejjebb, kb. 10 méter hosszan 3 méter széles terasz húzódik, amelynek két vége bekanyarodik a hegyoldalhoz. A fent leírt sánc, sáncárok és bevágás övezi a tulajdonképpeni lakóterületet, amely kb. 8 m-rel emelkedik ki az árok szintjéből. Az ovális alakú, 16 x 22 m alapterületű kis kúp oldala minden irányban nagyon meredek. Az elővárba jelenleg DNy felől vezet fel az út. Valószínűleg a középkorban is innen közelítették meg a várat.
A 2-4 várrész dél felől csatlakozik az 1. részhez. Egymástól és a domb folytatásától bevágás választja el őket. Alapterületük különböző: 16, 60, illetve 90 méter hosszúak. A 4. rész D-i lehatárolása nagyon elmosódott, bizonytalan, ezért a felmérésen nem alkalmaztak külön jelölést rá. A 2-4. rész területe a 80-as években még füves volt, a felszíne pedig bolygatatlan. Itt nem kerültek elő leletek.
Az 1. részben álló kúpot a nagyméretű kincskereső gödrökkel, az elővárat pedig a II. világháború során ásott állásokkal erősen megbolygatták. Bronzkori leletek az 1. és 3- részen, középkoriak csak az 1. részen láttak napvilágot. Leletanyag tekintetében az erősen bolygatott kúpon az egyes korszakok rétegeit nem lehetett elkülöníteni.
A feltárás eredményei alapján megállapítható, hogy a központi kúpot az erődítés készítése során mesterségesen megmagasították. Az eredetileg domború hátú dombtetőt kb. 1 méter vastagságban feltöltötték és megdöngölték. A megfigyelések szerint a feltöltéssel csupán kiegyenlítették az eredeti felszín egyenetlenségeit.
Az így keletkezett domb peremén 100 cm vastag fal futott körbe, amelyhez az ÉNy-i oldalon 4-7 m alapterületű, 50-90 cm falvastagságú épület csatlakozott. A fal által védett terület 9,5 x 20 méter. Miután a falakat az újkorban mindenütt kitermelték, az egykori alaprajzra az alapozási árkok maradványaiból lehet következtetni. Az alapozáshoz homokkövet használtak, a felmenő falak feltehetően téglából épültek.
A dombtető K-i oldalán, az övező fal belső síkja mentén, barna, keményre döngölt földben több cölöplyukat tártak fel. Ezek a fallal nagyjából párhuzamosan, egyvonalban helyezkednek el, alakjuk szögletes, ovális vagy kerek. Mélységük 26-103 cm között váltakozik.
A téglaépület D-i fala közelében, attól 2 m-re került elő a 100-103 cm belső átmérőjű, 13,40 m mély ciszterna. Alját nagyméretű, 15-20 cm vastag, egyik oldalukon laposra eldolgozott kövek borítják. Ezeken áll az átlag 40 cm vastag, szárazon rakott homokkőfal. Feltehetően az újkorban, a falak kitermelésével egy időben hordták el a ciszterna kövezetének felső részét is.
A kúpot övező sánc jelenlegi magassága kb. 1,5 méter, szélessége 4-4,5 méter. Az átvágás szerint a sáncárokból kikerülő sárga löszt az eredeti humuszra dobták. így a sánc magassága az eredeti humusztól számítva 240 cm. Szélessége a sánctalpnál 3-3,5 m. Az árok mélysége a jelenlegi talajszinthez képest 190 cm, feneke eléggé lapos. Ellentétben Csalogovits 1934. évi ásatásával, az 1981. évi átvágásnál semmilyen tartószerkezetet nem találtak. A vár 1. részének É-i felén a sánc paliszádban folytatódott. Ennek szerkezete nem volt egységes.
Az ugyancsak bolygatott elővárban két objektum került elő. A kúp tövénél az É-i oldalon egy 270 cm átmérőjű, 44 cm mély, kerek meszesgödröt tártak fel. Az É-i perem közelében, az alsó teraszon egy 6 x 4 méter alapterületű, cölöpszerkezetű épület nyomaira bukkantak. A letaposott járószint 30-35 cm mélyen mutatkozott, rajta sok 15. század végéről, 16. század elejéről származó leletet találtak.
A földvár területén a bronzkorban is volt település, mely a leletek alapján a kisapostagi kultúrához sorolható. Középkori leletek közül a legrégebbi leletek a 13. századot képviselték. Kevés a lelet a 14. századból, míg a leletanyag legnagyobb része a 15. század ból származik. A téglaépület későbbi kályháiból kevés töredék maradt meg: a korábbi csoport a Zsigmond-korra tehető, a későbbi pedig a 15. század második felére. Az elővár faszerkezetű épületében szintén mázas csempékből épített kályha állhatott.
Az előkerült leletek alapján az erődítés építése a 13. századra datálható. Ekkor készülhetett az 1. rész kúpjának magasítása, a téglaépület és feltehetően a körítő fal. A két 14. század eleji ostromnak megfigyelhető pusztulási rétege nem maradt. Esetleg az ostromok utáni tisztogatásra, rendcsinálásra utalhat a ciszterna 920-1110 cm közötti rétege, amely laza, törmelékes, paticsos, meszes, és felül kő- és téglaréteg zárja le. E felett 13. századi leletanyag már nem fordult elő. A 14. századi leletek feltűnő hiánya, illetve kis mennyisége talán arra utal, hogy nem, vagy csak ritkán használták a várat.
Ezzel szemben a 15. századi itt-tartózkodásról gazdag leletanyag tanúskodik. A ciszterna felső rétegét alkotó leletanyag, épülettörmelék, hamu, sok nyílhegy a vár életének utolsó szakaszából származhat. A török pusztítás utáni újjáépítésre semmi nem utal.
Miklós Zsuzsa a várat a Tolna megyei Nyék várával azonosítja. A vár első említése 1315-ből származik, amikor I. Károly király (Sebesi) Tamás fia Sinka mestert érdemeiért megerősíti birtokaiban, aki - többek között - részt vett „sub quodam Castro Neek” a vár kapujának bevételénél. Ekkor Kőszegi Henrik fia Jánosé volt, akitől I. Károly 1316-ban elfoglalta (1316. június 13-án - a Kőszegiek elleni második hadjárat során - a király ismételten megostromolja - ezúttal sikeresen - Nyék várát. Az ostrom idején innen keltez egy oklevelet (sub Castro Neek, dóm. p. B arnabe). 1326-ban a király cserébe adta Csák Péternek. Ettől kezdve a tőle származó Dombai családé volt, egészen a pusztulásáig.
A vár legjelentősebb birtokosa, Dombay János a tekintélyes megyei köznemesség sorából emelkedett ki. 1526-ban főispán, aki ideiglenesen talán Ferdinánd pártjára állt, rokoni kapcsolatai alapján azonban Szakály Ferenc inkább János hívének gondolja, még az 1530-as években is. A nyéki várat a források következetesen castrumnak nevezik. A várat használata idején, utoljára 1523-ban említik egy peregyezség kapcsán. Az ezt követő okleveles adat 1557-ben azonban már elpusztult várként mutatja. Pusztulásának időpontját nem ismerjük.
Források:
Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai - 2007
Miklós Zsuzsa: A Tolna megyei nyéki vár (Felsőnyék-Várhegy) - (A Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve XIV., Szekszárd, 1988) IV.06.31
GPS: | É 46° 46.897 (46.781616) |
K 18° 16.986 (18.283100) |
Információk: A vár csekély maradványa a Kossuth utcáról a patak irányába nyíló földútra térve, majd az egykori vasúti töltésen haladva, legvégül jelzetlen ösvényen, kb. 20 perces túrával érhető el.
Napjainkban a vár területe a központi plató kivételével, erősen bokros, bozótos, nehezen áttekinthető. A vár felkeresésre a lombmentes időszakot javasoljuk.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.