Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KisvárdaMagyarországSzabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeSzabolcs történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Videók
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

A település a XIII. század utolsó évtizedeitől az itt birtokos Várdai család birtokközpontja volt.

Zsigmond király 1400-ban adott engedélyt a családnak, hogy birtokukon kőből vagy fából várat építhessenek.

Az 1451-ben kelt oklevél ttanúsága szerint a vár fel is épült, ez azonban nem azonos azzal a várral amelynek maradványait ma is láthatjuk. Az új vár építését 1465-ben Várdai István érsek kezdte el. Az 1465-75 között felépült vár magját a romjaiban ma is álló déli épületszárny képezte két sarkán egy-egy négyzet alaprajzú toronnyal. Várdai Istvánnak 1470-ben bekövetkezett halála után az építkezés annyira lelassult, hogy még 1516-ban sem fejezték be.

1521-ben Várdai Ferenc erdélyi püspök arra utasította öccsét, Jánost, hogy a vár építését fából fejezze be.

Valószínűleg ebben az időben készült el a várat körülvevő, cölöpökből készült külső védmű.

A vár lakóépületeit 1565-1570 között bővítették, az új erődítést 1580-1585 között készítették Ottavio Baldigara olasz hadmérnök vezetésével. Az utolsó átalakításokat Nyáry István végezte az 1630-as és az 1640-es években.

A török hódoltság idején három részre szakadt országban a Várdai család tagjai Szapolyai János híveként részt vettek a székesfehérvári királyválasztó gyűlésen és 1531-ben hűségnyilatkozatot is tettek.

Mivel az öt fivér halála után egyedül maradt Várdai Mihály Ferdinánd pártjára állt, Fráter György a nagy fontosságú várat 1544-ben elfoglalta. Várdai Mihály éveken keresztül kérte a vár visszaadását, amelyre azonban csak 1551-ben, a két ország egyesítése után került sor.

Amikor Erdélyt 1556-ban török segítséggel János Zsigmond és anyja, Izabella királyné visszanyerte, az erdélyi fejedelemség létrejöttekor ezen a területen csak a várdai vár maradt a császáriak kezében. János Zsigmond vezére, a későbbi lengyel király, Báthori István 1558-ban ostrommal akarta elfoglalni, támadásai azonban eredménytelenek maradtak, merta Telekessy Imre kassai főkapitány vezette felmentő sereg az ostromlókat a vár falai alól elűzte.

1563-ban Várdai Mihály fia, István lett a vár kapitánya, kinek fivére Miklós 1564-ben sikeresen védekezett János Zsigmond újabb ostroma ellen.

A Várdai család utolsó férfitagja, Mihály 1584-ben meghalt és a hatalmas birtok özvegyének, Dobó Krisztinának és a leányági örökösöknek jutott.

A későbbiekben a vár és tartozékai a Telegdy és Szolnoky, majd a Nyáry és Melith, 1687 körül pedig a Homonnai és Zichy családok birtokába kerültek.

A XVII. század második felében újra német őrség volt a várban, akiktől 1672-ben Thököly kurucai foglalták el, de az rövidesen ismét a császáriak kezére jutott vissza.

1703-ban II. Rákóczi Ferenc katonái foglalták el és tartották kezükben egészen a szabadságharc bukásáig.

Ezután a vár hadi jelentősége megszűnt, falai pusztulásnak indultak.

A XVIII. század elején a vár és uradalma a Zichy és az Esterházy családok birtokába került, akik a vár köveinek egy részét uradalmi épületeik építéséhez hordatták el. Engedélyükkel a romokat a helyi lakosság is köbányának használta. Teljes pusztulását 1828-ban a helyi birtokosok akadályozták meg.

GPS: É 48° 13.850 (48.230831)
K 22° 4.296 (22.071600)

INFORMÁCIÓK: Várrom autóval jól megközelíthető és 20 perces sétával körüljárható. A belső várban időszakosan működő szabadtéri színpad van.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció