Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Énlaka - InlăceniRomániaErdély és PartiumUdvarhely történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Énlaka (Inl�ceni) falut 1333-ban Jandalaka, illetve Jandlaka néven jegyzi a pápai tizedjegyzék. 1567-ben Janlaka néven a regestrum 28 kapuval jegyzi. 1602-ben Jenlaka formában szerepel.

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 2 banálist fizet, 1334-ben 1 banálist.

A mai templom a késő gótikus kor alkotása. A hajó támpilléres, téglalap alakú, a keskenyebb szentély szintén támpilléres és sokszögzáródású. A XV. századra utal a csúcsíves diadalív, a pálcatagos profillal keretelt szentségfülke, a nyugati csúcsíves kapuzat, a déli oldalkapu, vesszőmű tagozattal keretezve, a délkeleti csúcsíves, kőrácsos ablak, hiányzó osztósudárral. Eredetileg boltozott volt, de az 1661. évi tatárdúlás következtében a boltozat beomlott. Jelek vannak arról, hogy tűzvész is pusztította.

1668-ban készült a szép virágdíszes és gazdag felírásos festett kazettás mennyezet. Ennek egyik kockája a mennyezet készítéséről vall: „D. O. M. S. HOCCE TEMPLUMPER MAN. NOXIUX IMMANIUM TARTARORUM ANNO 1661 IN CINERES REDUCTUM BENEFICIO ET PIO ERGA DEUM ZELO INCOLAR. JENLAKIENSIS ET MARTONOSIEN. IN HONOREM UNI VERO DEI LACUNARE TECTUM ARTE PICTORIA INSIGNIT A. 1668 GEORGIUS MUSNIENESEM. PASTORE EXISTENTE JOHANNE ARKOSI.” Több kockájának felirata a bálványimádásról, az erényekről szól. Musnai György rovásírással is megörökítette nevét: „DEUT. VI. EGY AZ ISTEN. GEORGIUS MUSNAI DAKI.” 1828–1848 között nagyobb méretű építkezésekre kerül sor a templomban. 1828-ban készül a szentély ma is álló boltozata, 1830–1833-ban a torony, amely a körbefutó kőfalból emelkedik ki.

Az 1333. évi adatból kétségtelen, hogy a gótikus templomnak elődje volt, amelyből csak kevés töredék maradt fenn: a XII. századra jellemző indadíszes párkánytöredék (elhelyezve a szentély déli falában), a hengertagos profilú ajtózárkő letört sarka, kint pedig a késő román kori kapubéllet darabja. Az előkerült freskós vakolatdarabok az egykori falfestmények hírmondói.

Több római eredetű kő egy hajdani Jupiter szentély létét feltételezi. Az 1976-os renováláskor két feliratos oltárkő (Firminusé és Serenusé) került elő, amelyek a templom falaiba voltak beépítve és onnan kerültek felszínre.

A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején átéli a kor vallásváltozásait, és lakóinak többsége az unitárius vallásnál állapodik meg, a templommal együtt.

A XVIII. században unitárius anyaegyház.

A templomot visszabontott védőfal övezi.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 849.


A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 25.740 (46.428997)
K 25° 6.575 (25.109591)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció