Szlovákia nyugati vidékén, Pozsony {Bratislava} városától északkeleti irányba indul ki az a mellékút, amelyen alig húsz kilométert haladva érhetünk el a Kis-Kárpátok keleti lejtői mentén megbújó történelmi helységhez. A szépen felújított belváros több száz esztendős polgárházai mögött itt-ott még maradványaiban fellelhetjük az egykori védőfalak részleteit.
Leírása:
A szőlőtermesztésből és borkereskedésből meggazdagodott várost az 1600-as évek első felében kerítették körbe erős kőfalakkal. Ez volt az egyik feltétele, hogy kiszakadva Illésházy István főúr zálogából Szentgyörgy csak a Habsburg uralkodótól függő, neki adózó szabad királyi várossá váljék. A falakat ismeretlen számú bástyával is megerősítették. A város erődítésének részét képezte az Illésházyak reneszánsz stílusú várkastélya is. Mindezen védőművek ellenére a hódoltság idején egy török sereg megrohanta és legyilkolta a városka lakosságának nagyobbik részét. A háborús idők elmúltával a jelentőségüket vesztett városfalakat részben lebontották, míg maradékai most is övezik Szentgyörgy történelmi belvárosát.
Története:
1209 – II. Endre király – az általa új politikának nevezett – földadományozások során az őt támogató előkelőknek nagyon sok birtokot osztott szét. Így került a Hontpázmány nemzetséghez tartozó Sebes pohárnokmester magántulajdonába a Kis Kárpátok K-i oldalán húzódó Szentgyörgy település és minden hozzá tartozó terület. A szomszédos Bazint az előző évben kapta meg a Hontpázmány nemzetség. Eme két birtokból kiindulva az elkövetkező évszázadokban a környék legvagyonosabb bárói családja, a Bazini és Szentgyörgyi família alakult ki.
1242 után – A tatárjárás utáni országos várépítkezések során az uralkodó és a leghatalmasabb úri nemzetségek, gazdagabb várjobbágyok sorra emelték a védelemre alkalmas helyeken az erődítményeket. Közelebbről ismeretlen időpontban a Hontpázmány nemzetséghez tartozó Szentgyörgyi család a település közelében, a Kis Kárpátok K-i hegyei között felépítette Szentgyörgy várát {másképpen Fejérkőt}.
1300 – 1321 – Bár ebben az időszakban a Felvidék nagy részét a Trencsénből uralkodó Csák Máté kaparintotta hatalmába, a Szentgyörgyi családnak sikerült elkerülnie a hűbéresi állapotot. Ismeretlen időpont óta az itáliai trónkövetelő, Anjou Károly Róbert hívei közé tartoztak.
1301 – 1321 – Ebben az időszakban Pozsony vármegye nagyobbik része – Habsburg Ágnes özvegy királyné apácakolostorbeli ellátásának címén – az osztrák herceg birtokában van, ez nem okozott változást a vár mindennapjaiban, földesurai továbbra is a Szentgyörgyiek.
1325 – Egykorú oklevelek tanúsága szerint a pozsonyi polgárok közül sokan rendelkeztek szőlő területtel a Bazini és Szentgyörgyi Sebös és fivére Péter bárók birtokán, amelyek után hegyvámot kellett fizetniük. Ez a vám állandó veszekedés forrása volt a két fél között.
1339 – Egykorú okleveles említése szerint Ábrahám fiai közül a família birtokosztálya során Szentgyörgy váruradalmát a Péter nevű fiú szerezte meg. A továbbiakban a tőle származó Szentgyörgyi nemesi családé tulajdonát képezte.
-- Ebben az esztendőben Károly Róbert király megengedte a bazini és szentgyörgyi földesúrnak, hogy a területen arany, ezüst és más fémek után bányászhassanak.
1386 ápr. – Az egész Pozsony vármegyét Anjou Mária – akinek férje Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróf volt -- és Erzsébet királynők elzálogosították Jodok és Prokop morva őrgrófoknak azok katonai támogatása fejében. Ez idő alatt az ő familiárisuk állt a nemesi vármegye élén. Míg a morva csapatok békésen vonultak be a zálogba került várakba, a magántulajdonban álló Bazin és Szentgyörgy várát – bár arra nem vonatkozott a zálog! --erőszakkal elfoglalták.
1389 jan. 1 – Mivel Zsigmond király megfizette a kölcsönt, Jodok morva őrgróf visszaszolgáltatta a magyar korona uralma alá a megszállt Pozsony várát és városát, valamint a többi várbirtokot. Vele ellentétben a testvére, Prokop őrgróf nem volt hajlandó kivonulni a megszállt erősségekből, ezért ellene Zsigmond hadat vezetett.
1390 máj. – jún. – Zsigmond király az ÉNy-i vármegyékbe vonult, hogy visszafoglalja a Prokop morva őrgróf által birtokolt várakat. A királyi csapatok rövidesen bevették Bazint, és valószínűleg Szentgyörgyöt is, amik újra a Szentgyörgyi bárói család urasága alá jutottak.
1395 – Szentgyörgyi János fia Temel ispán úgy rendelkezett, hogy amennyiben a háborúban elesne, akkor szentgyörgyi udvarházát neje, Katalin asszony birtokolja. Ezek szerint a nemesi családnak a hegyek között megbújó Szentgyörgy várán kívül volt kúriájuk a mezővárosban is.
1434 – Pozsony város elöljárósága tudomást szerzett arról, hogy a portyázó cseh husziták elfoglalták Szentgyörgy városát, és a templomából erődítést akarnak kiépíteni.
1441 – Rozgonyi István pozsonyi ispán, ekkor még Erzsébet híveként, közölte a városbíróval, hogy Tapolczani János báró seregével együtt Szentgyörgy körül táborozik, ezért legyenek óvatosak, míg ki nem tudódik a szándéka.
1448 – A virágzó mezővárost más környékbeli helységekkel egyetemben 6 ezer forint zálogösszegért Skola Máté és Tamás nemesurak bírták. A következő esztendőben beiktatták őket a közeli erősség zálogjogába is.
1457 – Cillei Ulrik hozott egy közelebbről ismeretlen tárgyú ítélete a mezővárossal kapcsolatban, amit V. László király is megerősített.
1465 – A magyar trónra lépő Hunyadi Mátyás király magas méltóságokkal akarta a pártjára állítani a vele ellenséges Szentgyörgyi és Bazini családot, ezért János és Zsigmond bárókat erdélyi vajdává nevezte ki.
1467 aug. – A Szentgyörgyi bárók erdélyi vajdaságának a Mátyás elleni lázadásban való részvétel vetett véget, de szerencséjükre a király megkegyelmezett a főuraknak, míg a köznemesi résztvevőket kivégeztette. Büntetésül viszont elkobozta tőlük a dévényi {?} és éleskői birtokokat, míg Szentgyörgy továbbra is az övék maradt.
1468 – Egyes adatok szerint a virágzó Szentgyörgy település ekkor Éleskő várának tartozéka volt. {Még 1470-ben is!} 1498 – 1510 – II. Jagelló Ulászló király Szentgyörgyi Pétert nevezte ki erdélyi vajdává, aki hivatalát 1510-ig viselte. 1501 máj. 5 – Péter bárót, erdélyi vajdát az uralkodó Magyarország harmadik legmagasabb méltóságává, országbíróvá nevezte ki. Tisztségét 1517-ben elkövetkezett haláláig viselte.
1505 – Bazin, Szentgyörgy és más váruradalmak a biztosítékok arra a 7 ezer forint kölcsönre, amit Péter országbíró, egyúttal erdélyi vajda valamint testvére Kristóf vett fel Szapolyai István nádor özvegyétől, Hedvig tesseni hercegnőtől.
1505 – Bazin, Szentgyörgy és más váruradalmak a biztosítékok arra a 7 ezer forint kölcsönre, amit Péter országbíró, egyúttal erdélyi vajda valamint testvére Kristóf vett fel Szapolyai István nádor özvegyétől, Hedvig tesseni hercegnőtől.
1510 – Bazini és Szentgyörgyi Farkas, Ferenc és György tiltakoztak amiatt, hogy Péter országbíró és erdélyi vajda elzálogosította Szentgyörgyöt és a többi családi birtokot.
1511 – Az uradalmak Szapolyai János és György bárók zálogát képezték.
1522 – 1527 – A Kis Kárpátok vidékén hatalmas birtokokkal rendelkező Szentgyörgyi és Bazini Ferenc Wolfgang töltötte be a mosoni főispán hivatalát. A báró elhunytával kihalt az ősrégi, dúsgazdag főúri család {?} Minden uradalmuk visszakerült a királyi Kamara kezelésébe.
1527 után -- Szentgyörgy váruradalmát Serédy Gáspár nagyúr szerezte meg.
1566 – A birtokot – királyi adományként – Neuburgi Salm generális, pozsonyi főispán kapta meg.
1574 júl. 21 – Gróf Salm generális halála után Szentgyörgy várát és minden hozzá tartozó jobbágyfalut a királyi Kamara elzálogosította gróf Kruzsicovnak {?} 1580 – Bazin vára és minden hozzá tartozó javadalom a Felvidék egyik leghatalmasabb főurának, Illésházy Istvánnak a zálogbirtokába került.
-- Nagy valószínűséggel ugyanekkor jutott meg Szentgyörgy váruradalmának zálogához is.
1594 márc.3 – Habsburg Rudolf király Illésházy Istvánt nevezte ki Trencsén vármegye főispánjává.
1598 szept. 5 – Az uralkodó engedélyezte Bazin és Szentgyörgy királyi mezővárosoknak, hogy Illésházy István zálogjogon való földes urasága alól 140 ezer tallérért magukat megválthassák, egyben szabad királyi várossá lépjenek előre. Illésházy megtagadta a két település átadását, arra hivatkozva, hogy ehhez országgyűlési végzést kell tenni. 1600 feb. 21 – Habsburg Rudolf király báró Illésházy Istvánt örökös trencséni főispánná nevezte ki.
1600 körül – Bazin polgársága igyekezett megszabadulni a számára terhes földesúri igától. Sikerült elérniük, hogy egy összegben megválthassák magukat az uralkodónál. Természetesen ez ellen a földesúr, Illésházy minden lehetséges módon tiltakozott. Ellenkezése nagyrészt közrejátszott, hogy a Bécsi Kamara hűtlenségi pert indított ellene.
1601 folyamán – Megkezdődött Illésházy István báró hűtlenségi pere. A Habsburg hatalom koncepciós, hazug perekben igyekezett a magyar főurak vagyonát megszerezni, hogy feltölthesse a kiürült kincstárat. Erre alkalmas célpontnak tűnt a protestáns vallású Illésházy.
1603 márc.10 – Ítéletet hirdettek az Illésházy báró ellen lefolytatott hűtlenségi perben. Az ítélet: fej és jószágvesztés. A főúr ennek hírét véve, Lengyelországba menekült el, míg trencséni, bazini, szentgyörgyi és más várait császári zsoldosok szállták meg.
1605 – A Bocskai-féle szabadságharc idején a fejedelem visszaadta a várat jogos tulajdonosának Illésházynak, akit így megnyerve magának, november 21-én a korponai gyűlésről Bécsbe küldött tárgyalni Mátyás főherceggel.
1606 szept.24 – Habsburg Rudolf császár és király teljes büntetlenséget biztosított a Bocskai-féle felkelésben részt vetteknek, így Illésházy hivatalosan is visszakapta a bazini és szentgyörgyi váruradalmakat is.
1609 máj. 5 – Bécs városában elhunyt báró Illésházy István nádor, örökös trencséni főispán. Hivatalát öccse, Gáspár örökölte meg a gazdag uradalmakkal együtt.
1609 – Az Illésházy főnemesi család reneszánsz stílusú várkastélyt építtetett a szőlőtermesztéséről messzi földön híres – és gazdaggá vált – Szentgyörgyön. Az épület napjainkban is látható. Maga a hegyek között megbújó vár a továbbiakban, mint uradalmi központ szolgált.
1603 -- 1647 között -- Szentgyörgy városát erős kőfallal vették körbe, amiket több bástya is erősített.
1663 szept. 5 – A török nagyvezér hadjárata során megostromolta és elfoglalta a hadászati fontosságú Érsekújvár várát, majd Nyitra, Léva és Nógrád végvárait. Egy kisebb portyázó török sereg ekkor rohanta meg Szentgyörgy szabad királyi városát is, amit a közelében épült kicsiny várral együtt feldúltak, lakói közül pedig aki nem tudott időben elmenekülni, azt kardélre hányták. Ugyanekkor fosztották ki a közeli Bazin és Modor kereskedővárosokat is a hódítók.
-- Amíg a fölégetett szabad királyi városba lassan visszaköltözött az élet, addig Szentgyörgy várát soha többé nem építették újjá.
1703 – 1711 – II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharca idején a Habsburg császár ellen felkelők harcosok többször is megszállták a gazdag Szentgyörgy és Bazin városait, de a hadászati fontosságú, éppen ezért nagy erőkkel védelmezett Pozsony közelében nem tudták tartósan a hatalmukban tartani.
1711 után – A katonai jelentőségüket vesztett városfalak jó részét lebontotta a lakosság, míg maradékaik napjainkban is megtekinthetők a belváros körül.
Slovakia {1995} útikönyv 81. 88. old.
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 150. old.
Kovács – Veresegyházi: Magyarország történeti kislexikona {1996} 246. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 65. 66. old.
Herényi István: Magyarország Nyi végvidéke 800 – 1242 {1997} 90. old.
Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 3. 79. kép
Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza {2000} 35. old.
{Szatmári Tamás}
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.