Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csepreg - Vár ( Főtéri kastély – régi vár )

Csepreg a Kanizsaiaknak egyik rezidenciája volt. A 15. század elejétől a 16. század második évtizedéig rendszeresen lakott itt egy-egy családtag, akik tiszttartót is tartottak a városban. A Kanizsaiak - a mai főtéri kastély előzményét – építették ki védművekkel ellátott kastéllyá.

Az építkezés befejezését sejteti, hogy Zsigmond király és felesége, Borbála királyné 1423 novemberében Csepregen időzött Kanizsai István vendégeként. Ennek apropóját minden bizonnyal Kanizsai László és a királyné unokahúga, Garai Dorottya esküvője adta.

Várkastélyként először 1509-ben hallunk az épületről, amikor Kanizsai János súlyos rabságban tartott benne familiárisai által jogtalanul elfogott és kirabolt embereket, alsólendvai Bánfi János familiárisait. Következő említései 1513-ból és a rá következő esztendőkből származnak.

1532-től a fiúsított Kanizsai Orsolya kezével a Nádasdyaké lett. A Nádasdy-kastélyban tartották 1605-ben Zrínyi (VI.) Miklós és a hírhedt Bátory Erzsébet leányának, Nádasdy Annának az esküvőjét. Ekkor tágas palotaként jellemzik az épületet. Pár héttel utóbb, Bocskai fejedelem dunántúli hadainak parancsnoka, Némethy Gergely is ide hívta össze a szomszédos megyék nemességét.  A kastély részletes összeírása 1608-ből ismert. Megemlítik, hogy a Némethy segédcsapataként ide érkező krími tatárok - nyilván 1605-ben - elvitték az épület – talán egy lakodalmas palota - üvegablakait.

Nádasdy Ferenc országbíró jószágvesztését, 1671-et követően a Draskovich, majd 1775-től 1884-ig a Jankovich családé lett. Klasszicista átépítése 1808-1811 között Hild Vencel nevéhez fűződik. Jankovich Gyula gróf aztán eladta a bécsi Schöller cukorgyárnak, 1927 után járási szolgabíróság, majd 2007-ig iskola működött falai közt.

Irodalom:

Dénes József: Hol volt a csepregi vár? In: Csepregi Promenád. 2002. január – XI. évfolyam 1. szám 9.

Dénes József: A tatárok Csepregen. In: Csepregi Promenád. 2002. április – XI. évfolyam 4. szám 11.

Dénes József: Két alapvető kérdés Csepreg kialakulása körül. Adalékok Csepreg településtörténeti vázlatához. In: Vasi Szemle LX. (2006) 422-426.

Dénes József: Csepreg főtéri kastélya. In: Várak, kastélyok, templomok. Történelmi és örökségturisztikai folyóirat 2007. december (III.évf. 6. szám) 36-39.

Gömöri János: Számszeríjhoz tartozó csontfaragványok. In: Soproni Szemle XXXI. (1977) 140-149., 146.

Horváth Richárd: Források a csepregi erősség középkori történetéhez In: Vasi Szemle LX. (2006) 427-435.

Katafai-Németh József: Vas megye kastélyai és kúriái. Sárvár, 2003. 50-52.

Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. Bp., 1999. 130-131.

Koppány Tibor: Kastélyok a végvárak mögött. Késő reneszánsz és kora barokk kastélyépítészet a 16-17. századi Dunántúlon. Bp., é.n. (2015) 148-149.

Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212-1526. Szombathely, 1997. Készítette: Kóta Péter (Vas megyei levéltári füzetek 8.) 203.

Urbaria et Conscriptiones 1-8. (A MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának Forráskiadványai). Bp., 1967-1990. IV/50. (37/56. 185.)

Vályi András: Magyar Országnak leírása I-III. Buda, 1796-1799. I. 404.

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Vas megye kastélyai és kúriái. Bp., 2004. 48-51.