Utolsó frissítés: 2016.12.28. - Az információk elavultak lehetnek!
„…A közeli Preversác (Prevršac-Prekovrški) várának a lerontására, a Zrínyiek adtak utasítást, nehogy a törökök belefészkelje magát…”
Engel Pál adatai szerint:
Prekoversje, horv. Prevršac (Zágráb m., ma HO.) Castellum/castrum. A Zrínyieké (1509: Prekowersky, Dl. 33994). Valószínűleg azonos vele a sztergalniki vár, amely 1484-ben szerepel a Zrínyiek birtokában, de később nem említik. Sztergalnik plébániát Prevršac vidékén, Kostajnica és Komogovina között sorolják fel (1501: Starine 1873. 204). � Rom Prevršac mellett D-re (1910. térk.; Heller: Zagr. II. 74).
Ismert várnagya: Delychky Márton (Zrínyi Pálé) 1484 II 10 (castellanus in Ztherganinychky, Zágrábi k. lt. Loci cred. II-249)
Prevršac - Báni határvidék (Milan Kruhek: Krajiške utvrde
31. oldal:
„24. lábjegyzet: A kastélyok legszebb és legjobban fennmaradt példája, a zágrábi káptalan által felépítetett sziszeki kastély a Kulpa szávai torkolatában. A kastélyok korai példájának tekinthető Preversác (Prevršac) és Gvozdanszkó (Gvozdansko) amit a Báni határvidéken a Zrínyi grófok emeltettek, valamint a Kulpa menti Pokupszkó (Pokupsko) kastélya. Frangepán Bernardin és építetett egy kastélyt Ogulinban, a fenyegetett Modrus helyett. A Zrínyiek egy reprezentatívabb palota-kastélyt is építettek a tengerparti Kraljevicában (Novi kaštel) …”
109. oldal:
„A 16. szd. közepi nagy veszteségek okán, újra kellett gondolni a horvát határvédelem rendszerét. Az Una menti, a már török kézen lévő Dubica és Kosztajnica közti déli határszakasz védelme sokkal nehezebbnek bizonyult. Nagy szerencse volt, hogy a már részben áttört unai védelmi vonal mögött, számos nagyon erős és tágas erőd volt, a térség legerősebb földesurainak, a Zrínyi és a Blagaji család kezében, mint: Zríny, Pedalj, Goricska, Gvozdanszkó, Preversác, Bruvnó, Bojna, valamint a zágrábi káptalan és a püspök további várai …”
160. oldal:
„(1539/40 körül) A Zrínyiek sikerrel hárítják el a boszniai törököknek - az Unai hátságot és a Zrínyi hegyvidéket ért - első komolyabb támadását és sikerült megtartaniuk Kosztajnicát, Krupát, Lisnicát, Novit, Preversácot, Zrínyt, Pedaljt, Goricskát és Gvozdanszkót, a Blagajiaknak pedig Osztrozsácot, Bruvnót és Bojnát, a Kobaszicsoknak (Kobasić) meg Brekovicát…”
178. oldal:
„Az 1558. július 17-én, Sztenicsnyákban megtartott horvát szábornak rögtön az elején, a horvát nemesek elé terjesztették Ferdinánd király azon követelését, hogy a nemesek a saját jobbágyaikkal romboltassanak le jó néhány határ menti várat. „..nevezetesen: Zríny, Szluin a városával és a benne lévő kolostorral együtt, Komogovina, Preversác, Gradusa és Szvinica határvárait a nemeseknek a saját jobbágyaik munkájával kell lerontaniuk, míg Zríny erős várát Zrínyi gróf úrnak, a fennmaradó várakat, amelyek továbbra is védhetők és megtarthatók, a király a saját kezébe veszi és gondoskodik a védelmükről…” [340].
[340] „…finitima castra, nempe Zryn, Zlun oppidum cum monasterio, Komogoyna, Prekowerchky, Gradyza et Zwynnycza demoraliti et diruiopera colonorum eorum demandasset, castrum autem Zryn de manibus domini comitis de Zrinio et alia, Ðue illic habuisset, unde et potuisset sustentare et sublevare, in sue sacratissime cesareae maiestatis manus et tutelam accepisset…! HSS. III. 22.
183-184. oldal:
„Az 1558. szeptember elsején megtartott horvát szábor, a körösi és az ivanicsi erődök építése körüli gondokkal foglalkozott, de emellett elfogadott egy határozatot is a zrínyi és preversáci várak helyőrségek hadfelszerelési gondjainak a megoldására, ugyanis kimondottan nagy problémát jelentett azon várak katonáinak az élelmezése, melyek körül a vidék teljesen elnéptelenedett és pusztává vált. A határozat értelmében, az összegyűjtött élelmet Zágrábban, Rakovicában, Varasdon és Körösben kellett betárazni és onnan kellett a határvédő várakat ellátni… „…Az 1559. május 21-én megtartott szábor (horvát országgyűlés), leginkább a Zríny és a Petrova hegység váraival foglalkozott. Ekkortájt, a vidék még lakott volt, s lakossága pld.: Preversác (Prevršac), Vinodol, Alsó, vagy Kis (Donji/Mali) Gradac és Szracsica (Sračica, Stankovac-nál) földesúri várak alatti, gyengén megerősített településeken, palánkokban húzódott meg…”
187.. oldal:
„Lenkovics Iván 1563-as jelentésében: Preversác vára Zrínyi gróf tulajdonában volt. Lerombolására 1560-ban maga adott utasítást…”
Zagreb, 1995.
A vár mai állapota:
A vár bejárása 2009. 03. 19-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A kb. 1995. óta megműveletlen szántók közt található vár, igen kellemes meglepetést okozott. A kicsiny (kb. 25x25 m) vár egy megközelítőleg É-D irányú domb déli felét foglalja el. A legjobb állapotban a déli falszakasz van a közepén egy erős, patkóalakú toronnyal. A toronytól az övező falak egy trapéz alakot vesznek fel, melynek sarkain egy-egy hengeres torony maradványai láthatók. Az északkeleti toronyhoz a terepalakulatok alapján egy négyszögletes épület – talán kaputorony csatlakozott. A vár bejárata, mindenképpen az északi oldalon volt. Az északi, ma már csak keskeny sáncként megfogható várfal előtt, egy kb. 8-10 m-es árok található, s a vár nyugati oldalán haladó felvezető út is ide csatlakozott be. Az árkon túl, a domb északi oldalán egy, a várral azonos méretű, s majdnem azonos magasságú, bozóttal sűrűn benőtt terület van. Az elhelyezkedése okán, ennek a résznek is integrálódnia kellett a vár védelmi rendszerébe, de ennek felszíni nyomai nem érzékelhetők. Valószínűleg, egy palánkkal övezett, un. huszárvár lehetett, fából készített épületekkel. Magának a várnak az udvarán sem található épületnyomok. Talán a mélybe omlott nyugati fal mellett állhattak.
/Szatanek József/
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest.
