Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

OroszlányMagyarországKomárom-Esztergom vármegyeKomárom történelmi vármegye - Szentgyörgyvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Szentgyörgyvár

A szentgyörgyvári erdészháztól É. felé, a Koporsó hegy tetején, a föld felszínén malteros épülettörmelékek figyelhetők meg. A felszínen álló falmaradványok ma már nem láthatók, de a terep alakulata alapján azonban feltételezhető, hogy e helyen téglalapalakú épület állhatott. A területen egy római szarkofág tetejének töredéke található.

A XIX. században Natz József még részletesebb leírást tudott adni. Egy 8 méter hosszú és 8 méter széles épületet említ e helyen, ahol azonban már akkor is csak az alapzatok földhányásai jelezték a helyiségeket, mint ahogy ezt leírásában olvashatjuk. 1901-ben még várromként lajstromozza a Műemlékek Országos Bizottsága.

Első említését 1389-ből ismerjük. 1462-ben „Zentgourgh" néven találunk említést, majd 1663-ban már, mint Szentgyörgy vár szerepel. 1671-ben Nádasdy Ferenc birtokolta.

Jelenlegi állapotában a romok kis dombja kb 2 m-rel emelkedik ki a Koporsóhegy fennsíkjából. A kelet-nyugat irányú, kb 12 x 25 m-es kiemelkedés nyugati részén két kis helyiség kiásott kőfalait láthatjuk. A keleti részen alapfalakat sejtető két mélyedés látszik. A domb peremén kőtörmelék halmait találjuk. Külső védművek, árkok, sáncok nyomai nem láthatóak.

Nováki Gyula szóbeli közlése szerint a Koporsóhegy fennsíkja római kori lelőhely és nem tekinthető középkori várnak. Ezért a Koporsó hegyen lévő maradványokat, mi is római romként kezeljük. Azonban ez felveti annak lehetőségét is, hogy az írásos említésekben szereplő vár valós helyszíne még ismeretlen előttünk.

Forrás:

G. Sándor Mária:- A Vértes hegység középkori várai (Komárom megyei Múzeumok Közleményei I. Tata, 1968. 245-258)

GPS: É 47° 25.390 (47.423168)
K 18° 18.609 (18.310144)

Információk: A Koporsó hegy Pusztavám-Oroszlány (Gerencsérvár) felől autóval is megközelíthető a bányák felé délre tartó műúton. Az út végén jobbra a bánya felé, balra a sorompóval ellátott, az erdészház irányába lehet haladni.

Az autót itt célszerű hagyni és az úton gyalog haladni tovább. Kb. 600 méter megtétele után érjük el a "Piros négyzet" jelzést, melyre jobbra letérve kb. 1 kilométer után jutunk a Pénzes-patak fölé emelkedő Koporsó hegy (valójában kisebb domb) mellé. Itt egy balra tartó, jelzés nélküli erdei úton, kb. 200 métert megtéve jutunk az igen csekély romokhoz.

A teljes távolság a javasolt parkolási ponttól a várig cirka 2 km. A szintemelkedés minimális. Könnyű családi kirándulás, mely ötvözhető Gerencsérvár és a Vértesszentkereszti bencés kolostor meglátogatásával.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció