Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Somoskő vára

A várat a tatárjárás után feltehetően az itt birtokos Kacsics nemzetség egyik tagja építhette, de ennek pontos idejét nem ismerjük. Tudjuk, hogy e nemzetségből származó Péter fiai Csák Máté pártjára álltak, és 1310-ben Hollókő, Baglyas, Sztrahora és Somoskő váraikat is neki átadták. Az oligarcha hatalmát Károly Róbert király 1312-ben a rozgonyi csatában megtörte, birtokait és várait, köztük Somoskőt is elvette.

A király ez utóbbit 1323-ban kelt oklevelében a Kacsics nembeli Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta. Az 1411. Évi osztálykor Szécsényi Tamás és fia Simon birtoka, melyet 1455-ben Szécsényi László Gúthi Országh Mihálynak, 1461-ben pedig Losonczi Albertnek zálogosította el, és az László halála után 1461-ben és 1481-ben királyi adományként szállt e családokra.

Ali füleki bég 1574-ben a vár elfoglalására indult, melynek kapitánya az Ungnád Kristóf által kinevezett, de a várvédelemben tapasztalatlan Modolóczy Miklós volt. A török a vár körülzárása után azonban megkezdte az ágyúzást, amitől Modolóczy annyira megrémült, hogy az éj leple alatt kiszökött a várból, így a török kardcsapás nélkül foglalhatta azt el.

Miután Pálffi Miklós és Tiefenbach Kristóf serege 1593 őszén Füleket felszabadította, a sereg egy részét Prépostvári Bálint vezetésével Somoskő és Salgó várat visszafoglalására küldték. Közeledtük hírére a török mindkét várat elhagyta, így azok is a magyarok kezére kerültek vissza. Ungnád Kristóf halála után özvegye, Losonczi Anna, Forgách Zsigmondhoz ment feleségül, így Somoskő vára is e család birtoka lett.

A Habsburg-ellenes küzdelmek során 1605-ben Bocskai István fejedelem csapatai foglalták el, azonban az 1606. évi bécsi béke értelmében királyi birtok lett. A harmincéves háború idején, 1619-ben Bethlen Gábor fejedelemmé, de az 1622. Évi nikolsburgi béke ismét a királynak juttatta vissza. A megrongált vár helyreállítását az 1608-19. és az 1647. évi országgyűlések rendelték el azzal, hogy e munkálatokat a megyék közmunkával végeztessék el.

II. Rákóczi Ferenc hadjárata során 1703-ban a vár őrsége a fejedelem mellé állt, és az őrséget harc nélkül adta át. A szabadságharc bukása után I. Lipót király elrendelte a vár lerombolását, azonban ezt csak részben hajtotta végre zálogbirtokosa, Ráday Pál. Később a báró Péterffi család, utána pedig gróf Stahremberg Antal kapta királyi adományul. A trianoni békediktátum a várromot (magassági pontként) Csehszlovákiának ítélte, az alatta elterülő falut 1924-ben juttatták vissza Magyarországnak.

A vár építéstörténete - jelene

Somoskő várának legkorábbirésze, a 13. század második felében épített, a mai romok középső területén kelet–nyugati irányban lévő, szabálytalan négyszög alaprajzú erősség volt. A fallkkal határolt terület északi oldalán egy kéthelyiséges lakóépület állt. A várba ekkor a bejárat ettől az épülettől keletre, az északkeleti oldalon alakították ki. Miután a korai vár belső területén nem volt lehetséges, ezért a keleti várfal külső oldalához támasztva hoztak létre egy késő gótikus épületszárnyat.

A napjainban is meghatározó elemeiben álló ágyútornyos erősség, a 16. század közepén épült fel a középkori vár köré. Ez feltehetően Losonczi István nevéhez köthető. Ennek során alakult ki a nagyjából háromszög alakú védelmi rendszer, az alakzat sarkain kialakított, egy-egy vaskos ágyútoronnyal. A tornyokat összekötő vastag falakat az északi és a délnyugati oldalon védőfolyosókkal és lőréses kazamatákkal látták el. A 16,5 méter átmérőjű, 3,5 méter falvastagságú nyugati ágyútorony négy szintjén ágyúlőréseket készítettek. Az északi torony szintén lőrésekkel ellátott szintekre tagolódik, és magába foglalja a vár kapuját a kocsiáthajtóval. A toronytól északkeletre kinyúló sziklagerincre egy szabálytalan hatszög alaprajzú, külső védművet emeltek a 17. században, melyet párhuzamos falakkal kapcsoltak a vár északkeleti részéhez.

A déli oldalon lévő torony, kissé nyújtott, félkör alaprajzú és feltehetően alacsonyabb volt a nyugatinál. Belső terét szabálytalan négyszög formájúra építették. Ehez csatlakozik nyugat felöl a kétszintes kazamatasor. A déli toronyba egy keskeny ajtón át lehetett belépni. A vár átépítésekor a várbeli lakóépületeket is felújították, kiegészítették. Erre az időszakra keltezhetők a reneszánsz nyíláskeretek, a baluszteres erkély és folyosó. A vár belső területének szűkössége miatt, csak egy kisebb épülettel tudták azt bővíteni a keleti oldalon. Ennek északi oldalánál alakították ki az újabb bejáratot. A vár vízellátását több sziklába vágott ciszterna biztosította, melyen napjainkban is láthatók.

Az várban több évtizede zajlanak kisebb-nagyobb állagmegóvási és helyreállítási munkálatok. Az elmúlt időszakban egy Interreg program részeként a közelmúltban az északi torony állagmegóvása történt meg, de 2026 nyarának második részében folytatódnak a munkálatok a várban. A vár a hazai és európai viszonylatokhoz képest szerény, 3 Eurós (gyemrek - diák 1 Eur) belépőjegy váltásával tekinthető meg (2026 június).