Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

FONY – SÜLLYEDT-BÁN-HEGY

A Süllyedt-Bán-hegy Fony község központjától ÉK-re 4,6 km-re, Hejce templomától K-DK-re 3,9 km-re emelkedik, tszfm. 750,1 m. Tőle ÉNy-ra 400 méterre emelkedik a Bánhegy, amelynek tszfm. 757,1 m. A kettőt keskeny nyereg köti össze, kb. 720 m magasságban.

A hegy csúcsa enyhén domború platót képez, amelyet megközelítőleg téglalap alakban természetes sziklaletörés vesz majdnem teljesen körbe. A sziklafal függőleges, mélysége 5–8 m között váltakozik és csak egy-két helyen mászható meg, de ott is nehezen. E sziklafal a DK-i oldalon kb. 35 m hosszan megszakad, itt a természetes eredetű terasz húzódik. A csúcsot csak erről az egyetlen oldalról lehet megközelíteni, ennek megfelelően itt egy kősánc erősen szétomlott maradványait találjuk. A kősánc belső magassága csak a még fennmaradt kövek magasságával egyenlő, egyébként az egész sánc a külső, meredek lejtőre omlott, ahol kb. 6 m szélességben találjuk a köveket. A kősánc a DNy-i végében a legépebb, ÉK-i vége fokozatosan eltűnik és a természetes sziklaletörésben folytatódik a védelmi vonal. A sánc DNy-i vége és a természetes sziklaletörés között kb. 5 m hosszan nincs nyoma határozott sáncnak, csak néhány kő hever a felszínen. Valószínű, hogy ott volt az eredeti kapunyílás, de a sánchiány származhat az újkorból is, talán így biztosítottak könnyebb feljutást a tetőre. A kősánc és a természetes sziklaletörés által határolt terület 70 x 58 m nagyságú. A kősánc alatt DK-i irányban a meredek hegyoldal folytatódik, majd 40 m után újabb, ugyancsak természetes eredetű terasz következik. A terasz DNy-i végét az idáig lenyúló, természetes sziklaletörés zárja le, É-i vége azonban fokozatosan elmosódik, majd a hirtelen meredekké váló hegyoldal következik a sziklaletörés alatt. E teraszon nem látni mesterséges erődítésnek a nyomát a felszínen. Külső lejtőjét szélesen elterülő sziklagörgeteg borítja, amely áthúzódik a DNy-i oldal sziklaletörése alá is. A terasszal bezárt alsó terület átmérője lefelé mérve 40 m, hossza pedig a szintvonalakkal párhuzamosan mérve kb. 70 m.

Az erődítményre irodalmi adatot nem ismerünk. 1982-ben vált ismertté Kormos Sándor Hejcéről szóló kéziratos falumonográfiája, amelyben megemlíti, hogy a Bánhegyen sáncvár található, amely valószínűleg őskori eredetű. Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén 1993 augusztusának végén járták be a hegyet és az ún. Süllyedt-Bánhegyen valóban megtalálták a fent leírt, sánccal erősített őskori telepet, majd nem sokkal később felmérték. A felső és az alsó területen egyaránt sok, jellegtelen őskori cserép található a felszínen. A sáncvár korára vonatkozóan a magas fekvésű földrajzi helyzete alapján leginkább a késő bronzkor jöhet számításba, de azok között a kis kiterjedésűek közé sorolható.

NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBESTYÉN – FELD ISTVÁN - BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG