Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Cser-hegy Telkibánya

A Cser-hegy Telkibánya felett közvetlenül DK-re emelkedik. A hegyet Ny-ról és D-ről a Cserenkópatak völgye, É-ról a Vörös-patak völgye határolja. K-felé egy kb. 60 méterrel mélyebben fekvő nyereggel kapcsolódik a szomszédos hegyekhez, így a Cserhegy önálló hegyet képez. A hegy Ny-felöl K-i irányban fokozatosan emelkedik. Négy kisebb mellékcsúcs után kezdődik a hegy főrésze, egyenletes, erős emelkedővel éri el a DK-i végén a hegy legmagasabb részét, az 505 m magas tetőt. A tető ezután meredeken közvetlenül bukik le a mélyen fekvő, említett nyeregig.

A sáncvár a hegy főrészét foglalja magába, területét jól áttekinthető erdő fedi. A sánc a 387,4 m magas harmadik mellékcsúcsnál kezdődik és a hegy legmagasabbra kiemelkedő DK-i végén ér véget. A hegyet a sánc, illetve ennek többnyire ma már csak perem vagy terasz formában felismerhető elmosódott alakja teljesen körbeveszi. A sánc többnyire földből – a legmagasabb DK-i végén azonban az itt erősen köves terület miatt kőből – készült. A sánc legépebben az ÉK-i és a Ny-i oldalon maradt meg. Különösen ez utóbbi helyen impozáns, belső magassága 1,5–2 m, külső magassága eléri a 6–7 m-t, talpszélessége 20 m körüli. A sánc egyetlen ma is jól felismerhető, bár erősen rongált állagú kapuja a Ny-i sarokban van, melyen ma is (több) út vezet keresztül a hegytető felé. A kapunál a sánc a feltételezhető eredetinél sokkal szélesebb részen szakad meg. A sánc mentén szórványosan néhány jellegtelen cserepet találtunk. A sánccal körülvett terület hossza 780 m, legnagyobb szélessége 300 m, a sánc teljes hossza 2000 m.

Az őskori telep valószínűleg átterjedt a kaputól és a 387,4 m magas mellékcsúcstól Ny-ra eső hegyoldalra is, mivel itt is lehetett találni néhány cserepet. Az említett mellékcsúcstól Ny-i irányban mintha sánc, vagy terasz húzódna, ami igen bizonytalanul átkanyarodik a 345,9 m magas mellékcsúcs Ny-i oldalához is. Itt azonban a sánc megszakad és az innen D-re eső szemközti hegyoldalban sem sikerült sánc nyomát felfedezni. Az említett sáncra, illetve teraszra emlékeztető alakzatnak tehát éppen a viszonylag lankásabb D-i oldal felöl nem találni lezárását. További helyszíni kutatást igényel az, hogy ez a terület nyílt vagy szintén erődített volt-e.

A várat a szakirodalom nem említi. A telkibányai bányászati múzeum korábbi igazgatója Murvay László egy riport kapcsán – egy helyi protocollumra hivatkozva – említette meg, hogy a csehek által megerősített telkibányai templommal „szemben lévő cseh helyen az ostromlók táborhelyét képező földhányások és sáncok” ma is láthatók. Az eredetileg 1687-ből származó protocollum hiteles szövegét később Benke István ismertette: „A Templom ellenében való hegyről ostromlották őket, [mármint a cseheket] mellyet most is Cserhegyének hínak, a' holott is földhányások helyei láttatnak.”

Az említett utalás nyomán 1993. év őszén a Cser-hegyet Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén járta be Patay Pállal együtt. Ennek eredményeként egy nagy kiterjedésű, eddig ismeretlen, – de a leírásokkal szemben nem középkori eredetű – sáncvárat sikerült lokalizálni, melynek adatait, 1994. évi felmérésével együtt 1997-ben tették közzé.

NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBESTYÉN – FELD ISTVÁN - BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG