Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bölcske, Hadai-hegy 1

A falutól DNy-ra mintegy 8 km-re, a Gyűrűs-völgynek az egykori Duna mederbe torkollása felett emelkedő Hadai-hegy D-i csúcsánál található egy bronzkori földvár. Az enyhén domború tetőt K és D felől is meredek part határolja. Tengerszint feletti magassága 130-135 m, a völgyek feletti relatív magassága kb. 40 m. 

Régi, katonai légi felvétel alapján Visy Zsolt feltételezi, hogy a Hadai-hegy D-i csúcsán is lehetett római őrtorony: ez „még igazolásra vár, de a légi felvétel alapján négyszögű árok vehette körül.”

Terepbejárás

1961-ben Mészáros Gyula végzett terepbejárást a Hadai-hegyen. Jelentéséből sajnos nem derül ki, hogy mekkora területet járt be, és a megfigyelhető jelenségeket a fennsík mely részein észlelte. A leletek egyaránt származhatnak a Hadai-hegy 1-ről és a tőle É-ra levő Hadai-hegy 2-ről is. Megállapította, hogy a fennsíkon nagy kiterjedésű bronzkori lakótelep és valószínűleg ugyanilyen korú urnatemető húzódik. A Duna felőli teraszon sok leletet (cserepet, állatcsontot, munkakövet) sárga alaptalajban, sőt, kitaposott ösvények keskeny vonalai is megfigyelhetők. Elvétve, egy-két római peremes téglatöredék is előfordul.” Végül megállapította, hogy a dombvonulat „általam bejárt déli foka rendkívül sűrűn lakott terület volt a korai bronzkor idején.” Az általa gyűjtött edénytöredékek a badeni kultúrától a későbronzkorig terjedő időszakot képviselik. A nagyrévi kultúrát és a vatyai kultúrát egy, a dunántúli mészbetétes kerámia É-i csoportját két bögre képviseli. Néhány cserép későbronzkori, egy pedig kelta.

A domb erődítettségére az 1950-es évekből származó katonai légi fotók tanulmányozása során figyeltem fel. Ezeken - szántásban - jól látható, hogy a fennsík D-i végét egykor árok választotta el az É-i folytatástól.

A lelőhelyen több alkalommal végeztem terepbejárást (1997, 1998, 2005) Az erődítés a Hadai- hegy D-i végén, a Gyűrűs-völgy és a 6. sz. főút találkozása felett található. A völgyből erősen kiemelkedő domb tetején a szántásban bronzkori cserepek gyűjthetők. A domb K felől, az egykori Duna meder irányában meredek, helyenként szakadékos. D-i irányban, a két völgy találkozásánál kevésbé meredek, ezért itt szükséges volt a mesterséges védelem. A dombtető nagy részét szántják, D-i végére azonban fenyőerdőt telepítettek, ezért utóbbi helyen rosszak a megfigyelési lehetőségek. A felszínen nagyrévi kultúrás cserepek gyűjthetők: elsősorban a szántásban, de a fenyvesben is találhatók. Terepbejáráskor erődítésre utaló nyomokat csupán az É-i és Ny-i oldalon tapasztaltam: itt erősen elszántott árok figyelhető meg.

(...)

Felmérés

A földvár részletes szintvonalas felmérését 1998-ban készítette el Egyed Endre.

Réti Zsolt számítógépen összeillesztette az 1950-es években készült katonai légi fotót, a jelenkori műholdfotót, a 1:10 000-es térképet és a részletes szintvonalas felmérést. Az eredmény tanulságos: az egykori sáncárok 1950 körül még határozottabban mutatkozott, mintegy 20-25 m szélességben (szürke sáv). Felmérésünk idejére - a szántás következtében - az egykori árok ellaposodott, és domborzatilag kb. 60 m szélesen észleltük (rézsűzött sáv). A négyszögletes objektum kb. 40 x 40 m-es alapterületű. A belsejében csupán részlegesen megfigyelhető épület (?) hosszabbik oldala kb. 20 m. 

(...)

Korhatározás

Az eddigi eredmények szerint a Hadai-hegy D-i végében a bronzkorban, a nagyrévi kultúra idején létesítettek földvárat, amelyet a vatyai kultúra idején is használhattak. Ezen belül később még egy - lényegesen kisebb alapterületű - erődítést készítettek: Visy Zsolt erről a négyszögletes foltról feltételezi, hogy római őrtorony lehetett. További kutatások szükségesek annak eldöntésére, hogy mikor és milyen céllal készíthették a szögletes árkot, illetve épületet.

MIKLÓS ZSUZSA - TOLNA MEGYE VÁRAI - Históriaantik Könyvesház Kiadó Budapest, 2007, 41-43 oldal