Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Berettyóújfalu-Herpály

E tell-telep a késő neolitikus herpályi kultúra névadó lelőhelye, amely méreteivel kiemelkedik a bihari Berettyó-völgy hasonló tell-telepeinek sorából. A korábbi szondázó jellegű feltárások alapján biztosan tudtuk, hogy itt a kelet-délkelet-alföldi kora és középső bronzkor szerény rétegsorai is megtalálhatók (hatvani-ottományi és gyulavarsándi kultúra). E lelőhely feltárását 1977 és 1982 között végeztük, s mintegy 600 m2-es felületen kaptunk betekintést a tell rétegsorába.(...)

A herpályi tell-településről származó első régészeti adatok a múltszázad második feléből származnak. A lelőhelyről néhány leletet ajándékozott ekkor a Tardy család a Nagyváradi Múzeumnak. Az első ásatásokat Zoltai Lajos és Sőregi János végezte 1921—22-ben.(...)

A település legnagyobb részén, az 1. bronzkori szint az erózió miatt csak nyomokban volt megfigyelhető. A sok újkori bolygatás (ásatás) a 2—3. szint jelenségeit is erőteljesen károsította. Az első három szinttől határozottan elvált a 4. szint aránylag jó állapotban megmaradt házalapjaival és a korai, középső bronzkori hatvani-ottományi kultúra jellegzetes leletanyagával.(...) Ennek megfelelően a humuszszint és a házak horizontja együttesen alkotják az 5. szintet, amelyre a tiszapolgári kultúrába átvezető, festetlen kerámia a jellemző. Díszítésbeli sajátosságai miatt ezt az időszakot a késő neolitikus herpályi kultúra „prototiszapolgári" fázisának nevezzük.(...) Ez alatt a 6. szint 180—220 cm között helyezkedett el, alsó határát a 2., 2/a, 4. leégett házak padlójának alja határozta meg. Erre az időszakra a kerámia díszítésénél első sorban a pasztózus fehér és vörös-fehér festés a jellemző, s ezt a herpályi kultúra fiatalabb fázisának nevezzük.(...) Tulajdonképpen a 7. szintben figyelhető meg a herpályi kultúra korábbi (klasszikus) fázisából a fiatalabb fázisba való átmenet.(...)  A 8. szint objektumait 265—340 cm között, nem mindenütt egyenletes vastagságú rétegben találtuk meg. (...) A kerámiára a fekete, fehér alapon fekete festés általánossága a jellemző, s ezt a fázist a herpályi kultúra klasszikus időszakának nevezzük.(...) A 10. és 9. szint házai nem égtek le, e horizontban csupán néhány rossz megtartású padlóroncs utalt az egykori házakra.(...) A 9. szint alatt (10. szint) az őstalajba mélyedő sok oszlophelyet találtunk és bontottunk ki. Ezek általában hosszúkás, lekerekített sarkú téglalap alakú gödrök, amelyek az őshumusz felszínétől számítva néha 100—130 cm mélyre hatoltak le.(...) A 9. szint, mint már említettük, a teli-telep első időrendi fázisát, s a herpályi kultúra korai szakaszát képviseli. 

Altalános településtörténeti megfigyelések 

A herpályi lelőhelyen a település magját az árokkal körülvett tell képezte. Az egykori tell-telep közvetlenül a vízparton létesült, éppen ezért északról és keletről a víz erősebben pusztította, mint a természetes erózió. Ezen oknál fogva vált a telep alakja aszimmetrikussá, s egyúttal eredeti mérete nehezen megállapíthatóvá. A tell nyugati részén mesterséges, ívelt árkokkal határolták a mindenkori telepet, amelyek északon és délen az egykori folyómederbe torkollottak. Az árkok egyben lehetőséget nyújtanak arra, hogy közelítőleg mégis megbecsüljük a tell eredeti alakját, kiterjedését és az egyes fázisok „lakóterületét". A tell egykori alakja valószínűleg ovális volt, s legnagyobb kiterjedése közelítőleg 3000 m2 lehetett jelenlegi felülete kb. 2600 m2. A tellet övező árok pontos helyét geológiai fúráspróbák sorával, illetve az ásatásokkal tisztáztuk.(...) 

A fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy a herpályi tell-település feltárásai lényegesen bővítették, ugyanakkor módosították is a herpályi kultúráról korábban alkotott képünket. A legnagyobb jelentősége mégis abban van, hogy a magyarországi késő neolitikum első olyan léptékű ásatása, amely valódi településtörténeti tanulságokkal és reprezentatív értékű forrásanyaggal szolgált. 

A Bihari Múzeum Évkönyvei Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)RÉGÉSZET — ARCHAEOLOGIE - Kalicz Nándor—Raczky Pál: Ásatások Berettyóújfalu-Herpály neolitikus és bronzkori tell-településén 1977—1982 között. I. Újkőkor (Neolitikum)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_BihMuzEK_1986_04_05/?pg=64&layout=s