Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Agyógy - kerektemplom

Algyógy keleti felén, a patakmederhez közel eső református parókia telkén két egyházi építmény található: a református templom és a rotunda. A jelenlegi református templomot 1930-ban építették egy ugyanakkor lebontott 16. századi gótikus épület anyagából, melynek ajtó- és ablakkereteit is átmentették. Ugyaninnen származhatnak az újra felhasznált római eredetű sírkövek és oltárok is.

A mostani templomtól mintegy 50 m-re északra haranglábként használt román kori rotunda áll. 5,5 m átmérőjű hajóját kelet felé 3 m széles és 2 m hosszú, félköríves záródású szentély bővíti. Az épület teljes belső hossza a kelet–nyugat tengelyen 7 m, a külső pedig 9 m. Az alapjuknál méteres falak felfelé 0,70 m szélességig keskenyednek fokozatosan. Zsindellyel fedett barokkos jellegű tetőzete hagymaszerű csúcsban végződik. Zömében római téglából álló falszövetét különösen a felső részén folyami kövek tarkítják. A téglaanyag valószínűleg a közeli római Germisara elbontott romjaiból származik. A rotunda mai, később kialakított bejárata a délnyugati oldalon nyílik. Élszedett szárköveire egy-egy kocka alakú fejezet közvetítésével támaszkodik a falsíkból kiugró záradék enyhén tört, két sor középkori téglából kialakított íve. Fölötte római téglákból kialakított teherelhárító ív található. Hat rézsűs ablakából egy az apszis keleti tengelyében, kettő-kettő a hajó déli, illetve északi oldalán található, egy pedig nyugatra nyílik. Ez utóbbi kerek, a többi négyszögű. Teherelhárító íveik szintén római téglából készültek. Az apszist valamikor kőből és téglából épült félkupola zárta, egykori vállvonalát kiálló kövek jelölik ma is. Az apszis ablaka éppen e boltozat miatt került a többinél alacsonyabbra.

A szakirodalomban alig találunk utalást erre a fontos, Erdélyben ritka emlékre, amely egyetlen ma is álló képviselője műfajának. Az épület keltezése megfelelő kutatások és a centrális alaprajzú erdélyi templomokkal foglalkozó átfogóbb tanulmány hiányában nehézségekbe ütközik. Alaprajzát tekintve az algyógyi kerek templom az ásatásokból ismert gyulafehérvári és a szászvárosi templomokkal rokonítható. Az előbbit a 10. század második felére, az utóbbit a 12. század első felére datálják.

Forrás: Gheorghe Petrov - Előzetes jelentés az algyógyi középkori épületegyüttes régészeti kutatásáról (1993–1995)