Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzuhogyMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyeBorsod történelmi vármegye - Csorbakő

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Csorbakő vára

Csorbakő várát Szuhogy község határában a falutól északnyugatra kb. 1 km-re, a Szuhogy és Felsőtelekes közötti út Ny-i oldalán találjuk. Maga a vár a Nagy-hegy egyik ÉK–DNy-i irányú nyúlványának végén helyezkedik el. Legalacsonyabb része 257 méter, míg a középső, legmagasabb pontja pedig 280 méter tengerszint feletti magasságon fekszik. A hegynyúlvány DNy-i irányban egy keskeny gerinccel csatlakozik a tőle magasabb Nagy-hegy tömbjéhez.

A vár maradványai részben tiszta, részben bozótos erdővel benőtt, kb. 80 méter hosszú és 43 méter széles területen helyezkednek el. A vár magasabban fekvő, középső része egy zárt udvarú épületegyüttest képez, amely egy szabálytalan trapéz alaprajzú lakótoronyból és annak ÉNy-i oldalához kapcsolódó négyszögletes fallal körülvett udvarból állhatott, melyet a DNy-i hegytető irányából egy hármas árok védett, a két belső között pedig sánc is húzódott. E legkorábbi rész Ny-i oldalához egy három helyiségből álló épületet, ennek külső Ny-i falához pedig 5 m-rel alacsonyabb szinten pedig újabb két helyiség  csatlakozott, melyet egy 15 fokú lépcsővel lehetett elérni.

A későbbiekben az erősséget a D-i és a K-i oldalon egy L alakú falszorossal védték, majd ÉK-i irányba további két előudvart alakítottak ki kapuval, a külsőnél kaputoronnyal. A várba kelet felől egy ma is felismerhető mélyúton lehetett bejutni, amely a váron belül csigavonalban haladt. A kaputorony és a hozzá vezető út megerősítésére emelhették – talán már a tűzfegyverek korában – a vár ÉK-i sarkán egy ötszög alaprajzú védművet, amely mai felszínen földsánc ként jelenik meg.

A várat először 1851-ben röviden Fényes Elek említi, majd 1864-ben értesülünk arról, hogy néhány évvel korábban kincskeresők egy sziklába vájt „kút alakú mélyedést" kezdtek kiásni a várban. Ugyanekkor a vár tövében halastó maradványait és egy „Virágkút” nevű jó forrást is említenek. A vár szerepel Kardra Kabos, Csánki Dezső, Gerecze Péter, Borovszky Samu, és Klein Gáspár munkáiban is.

1928-ban a várhegy északi oldalában lévő jégkorszakbeli barlang feltárása alkalmával az ásatást vezető Saád Andor a miskolci múzeumba néhány sima felületű, gyengén ezüstözött rézlapkát vitt be, melyekről Leszih Andor megállapította, hogy pénzhamisítás céljaira készültek. A környékbeli lakók kőbányászás és kőporszedés közben is találtak ilyen lapkákat és középkori cserepeket.

Csorbakőn Leszih Andor végzett feltárásokat 1928 és 1941 között. 1928-ban több kutatóárkot húzott a várban, de a későbbi feltárások folytatásával megbízta az ásatásokon kezdettől fogva részt vevő Szegő András szuhogyi cipészmestert. A vezetés és felügyelet nélkül végzett ásatások egészen a II. világháborúig folytatódtak kisebb-nagyobb megszakításokkal. A feltárt és feldolgozatlan leletek a miskolci múzeumba kerültek. Közben 1935. júliusában Leszih Andor elkészítette a vár felmérését és ekkor fotók is készültek, amelyek egyedüli dokumentumai a feltárásoknak. 1941-ben Leszih a csak a belsővár terültén végzett kutatásokról és a vár történetéről részletes tanulmányban számolt be, ez azonban elsődlegesen az előkerült pénzhamisító műhelyre koncentrált és annak leleteit mutatta be, a dokumentációt nem közölte.

A várral foglalkozó későbbi munkák elsősorban a már korábban közölt adatokat ismételték meg.  A vár szerepelt Fügedi Erik és Engel Pál adattáraiban is. 1992-ben a megyei vártopográfia foglalta össze a vár adatait, amikor felmérését is közzétették, de a romokat elfedő sűrű bozót miatt a felmérés a vár belső területét nem tartalmazta.

2002-től kezdődően Szörényi Gábor András foglalkozott a várral több tanulmányában. Nemcsak a vár új geodéziai felmérését készítette el, hanem a terepjelenségek elemzésével valamint e jelenségek komplex módszer útján történő értékelésével a felszín alatti elemek, elsősorban a várfalak valószínűsíthető helyzetének meghatározásával a vár elvi rekonstrukcióját is elkészítette. A Szörényi Gábor András által végzett geodéziai és térinformatikai módszertani elemzés céjla a régészeti terepjelenségek valószínűsíthetősége volt. A metódus lényegéről így ír:

"... A hagyományos régészeti módszereket, valamint a történeti források kutatását összekapcsoltuk topográfiai, geodéziai és térinformatikai elemekkel. Célunk az volt, hogy egy előzetes képet alkossunk egy-egy lelőhely mai felszíni, domborzati mintázatai alapján annak feltételezhető kiterjedéséről és megközelítőleges formájáról. Ennek során a feltételezett felszín alatti jelenségeket, elsősorban falakat próbáltuk értelmezni a felszíni jegyek alapján, azaz a földalatti jelenségek felszínre történő kivetítésével.

Ilyen jellegű felszíni kutatásokra azért is lehet szükségünk, mert az ásatás egyszeri, megismételhetetlen, romboló folyamat. Egy ilyen előzetes felszíni vizsgálattal azonban olyan képet alkothatunk a lelőhely eredeti helyzetéről, amely nem rombol, bármikor megismételhető és előtanulmányként felhasználható a későbbi ásatáshoz. És talán az sem lényegtelen, hogy kis összegből tudunk előzetes képet adni a régészeti lelőhelyről, amely mindaddig az egyetlen forrásunk róla, amíg ott lehetőség nem lesz feltárásra.

Itt főként várak kutatási lehetőségeire gondolhatunk. Ennek egyik oka, hogy elsősorban ott nyerhetünk a terepjelenségekből összefüggő és felhasználható képet, ahol a pusztulást követően nem történt olyan felszíni beavatkozás, amely átalakította volna a környezetet Ilyen, a domborzati mintázatokat pusztító jellegű tevékenység a mezőgazdasági művelés, vagy a beépítés. A legjobb lehetőségeink tehát olyan területeken vannak, ahol a lelőhely elpusztulását, esetleg felhagyását követően erdősödés történt és az mind a mai napig erdővel fedett. Bár itt is számolni kell bizonyos mesterséges és természetes eredetű rombolással, mint az erdőművelés, vagy a fák esetleges kidőlésének nyomai, de ezen erodáló folyamatok nem olyan mértékűek, mint az évről évre mélyszántó mezőgazdaság. További előnyt jelent, hogy a várak egykori nagyméretű építészeti szerkezetei pusztulásuk után is jelentős terepalakulatot hagynak hátra: ilyenek az egykori falakból születő földsáncok, a középkori mélyutak, vagy a töredékesen megmaradt falcsonkok.

Szuhogy felett Csorbakő várában is hasonlóan szerencsés állapotok vannak. A várat és környezetét közepesen bozótos gyertyános-tölgyes erdő fedi a kora újkor óta napjainkig. Itt tehát erdő által védett részletgazdag domborzati fedettségű területtel álltunk szemben. A terepjelenségek elemzésének elsődleges és nélkülözhetetlen forrása az adott terület precíz geodéziai felmérése. Csorbakőn 2002 februárjában végeztünk geodéziát. A mérési adatok alapján így lehetővé vált a várrom és a környezet pontos térképének elkészítése.

Ezen felméréssel megkaptuk a vár utolsó periódusának felszínre vetített képét, amely így még egy nyers forrás volt. A geodéziai alaptérképet térinformatikai módszerekkel tettük elemezhetővé és ábrázolhatóvá. Ezt követően a geodéziai felmérés összesítő képét megpróbáltuk periódusokra bontott elvi építési korszakokra lebontani. A ma meglévő terepjelenségek alapján az építési periódusok elkülönítésére a hasonló jellegű környékbeli várak alaprajzi fejlődését vettük alapul. így a történeti és topográfiai adatokat vethettük össze a geodéziai eredményekkel..."

Szörényi Gábor András, ezen túlmenően a vár történeti- és kutatástörténeti adatainak értékelését, valamint a Leszih Andor ásatásából származó és a múzeumba bekerült leletanyag feldolgozását is elvégezte.

A vár építése a Tekes-rokonsághoz tartozó Ládi Pós fia „Csorba” Miklósnak [1289-1311] tulajdonítható, aki egyben a vár névadójának is tekinthető, és akinek családja később is Szuhogy falu birtokosa volt. Az első vár valószínűleg a 14. sz. elején pusztulhatott el. 1351-ben a Ládiak eladják a Perényieknek Szuhogy falu birtokát, de érdekes módon a vár sem ekkor, sem az adásvételt átíró 1383-as oklevélben nem szerepel.

Perényi Imre pohárnokmester 1403-ban, amikor a környéken birtokokat szerzett, egyúttal királyi engedélyt is kért, hogy a várat újjáépítse. Ez a vár első említése és 1410-ben már újból állt a vár. Az 1440 után indult polgárháborúban id. Perényi János váltságdíja fejében átadta Pálóci Simonnak, de 1445-ben visszakapta és 1455-ben új adományt szerzett rá. 1540–1541 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferencnek felsőmagyarországi főkapitánynak adta a várat, és Perényi Pétert más birtokkal szándékozott kárpótolni.

Bebek Ferenc azonban 1541. februárjában már átadta azt testvérének Bebek Imrének. A Bebekek birtoklása alatt Csorbakőről nincsenek források, ami összefügg az ekkor itt berendezett és 13 évig üzemelő pénzhamisító műhellyel.

Miután Bebek Imre 1553-ben meghalt, a kővetkező évben testvére, Bebek Ferenc, Abaúj és Gömör vármegye főispánja (aki ugyancsak veretett hamis pénzt), az özvegyet elűzte a várból és azt Rudabányáról hozott bányászokkal leromboltatta.

A vár ásatásakor több helyen égésnyomokat is találtak, tehát valószínűleg fel is gyújtották az épületeket. A lerombolt vár azonban továbbra is Bebek Imre örököseinek tulajdona maradt, bár azt már soha többé nem építették újjá. A források ezek után még gyakran említik a várat, de már csak úgy, mint romos, vagy elpusztult, elhagyott erősséget.

A váruradalom irányítói leköltöztek Szuhogyra, de jogilag még a 16–17. század fordulójáig csorbakői uradalomról és a hozzá tartozó falvakról beszéltek a források. A századforduló után már csak egy telek neve volt Csorbakő, puszta vára pedig Szuhogy falu része lett.

A várra vonatkozó történeti források és a helyszíni terepjelenségek alapján Szörényi Gábor András a vár négy nagyobb korszakát különítette el. Először Ládi Csorba Miklós 13–14. sz. fordulójára helyezhető toronyvára épült fel, amelyet a második periódusban, 1403-tól kezdődően át- és újjáépítettek. Ekkor palotaszárny épült és a várat egy falszorossal vették körbe.

A következő harmadik periódusban a 15. sz. közepén vár ÉK-i részén egy kaputoronnyal erősített bővítés valószínűsíthető. A legkésőbbi periódusban pedig a kapuvédő épület elé, egy nagyobb méretű, szabálytalan ötszög alaprajzú újabb elővédművet emeltek, amely már a 16. sz.-ban készülhetett.

Mindezek az eredmények azonban csak egy elvi rekonstrukció részének tekinthetők, ezért az elért eredmények bizonyítása és pontosítása csakis egy jövőbeli régészeti feltárással történhet meg.

Források:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az ókortól a kuruc korig,
Magyarország várainak topográfiája - Miskolc 2007

Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében
Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006

 

GPS: É 48° 23.839 (48.397324)
K 20° 39.476 (20.657925)

Információk: Csorbakő várát Szuhogy község határában a falutól északnyugatra kb. 1 km-re, a Szuhogy és Felsőtelekes közötti út nyugati oldalán találjuk. A várat autóval jól meg lehet közelíteni.

A várdomb alatti parkolóhelytől 10 percnyi sétával elérhetőek a romok. Jelentős sáncmaradványok és sok falmaradvány található a bozóttal benőtt dombon.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció