Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/Kozepkori_del_alfold_es_szer/007_szeged_alsovarosi.htm

Szeged-alsóvárosi középkori ferences kolostoregyüttes

Az obszerváns ferencesek szegedi megtelepedése összefügg a ferences rend 15. századi válságával, a rendi szabályok újrafogalmazásával és a rend megújulásával. 1444-ben Giuliano Cesarini bíboros, pápai legátus az 1316 óta Szegeden élő konventuális ferencesek kolostorát - hasonlóan a pesti, budai, marosvásárhelyi kolostorokhoz - átadta a rend szigorúbb irányát követő, a bosnyák rendtartományhoz tartozó obszerváns ferenceseknek. A szakirodalom az obszerváns kolostor első említését Mátyás király 1459-ben kiadott oklevelében vélte megtalálni. Amennyiben az 1459-es oklevél valóban az alsóvárosi kolostorról emlékezik meg, történeti jelentősége az, hogy ez az egyetlen írott forrás, amely Mátyás király és az alsóvárosi kolostor kapcsolatára utal. A király szegedi mecénási tevékenységét a fennmaradt történeti források nem bizonyítják. A következő építéstörténeti adatot a templom hajójának északi és déli falán másodlagosan elhelyezett, 1503-as évszámú kőtáblák őrizték meg. E szerint 1503. augusztus 5-én, Havi Boldogasszony napján szentelték fel a templomot. A Szent Péter-templomot többen, de nem igazolhatóan a johannitákkal is kapcsolatba hozták. A templom első említésével Mátyás 1458-ban kelt oklevelében találkozunk. Ebben megerősíti Szeged város polgárainak ősidőktől fogva gyakorolt kegyúri jogát a Szent Demeter-és Szent György-templom et magistratus hospitalium sancti Petri apostoli, necnon beaté Elyzabeth fölött. Másodszor és utoljára egy 1497-ben kelt oklevél tesz említést róla. Ezek az adatok azt mindenesetre tanúsítják, hogy a Szent Péter-templom a kolostorépítéssel egyidőben még létezett. Cs. Sebestyén Károly feltételezése szerint a Szent Péter-templom a Havi Boldogasszony-templom helyén állhatott; a templomot az obszervánsok később átalakították. Azt, hogy a Szent Péter-ispotály valóban az Alsóvárosban állt, egy 1698-ban készült rajz - Szeged első városképe - tanúsítja. A Szent Péter-templommal kapcsolatban azért tartottam szükségesnek mindezt előre bocsátani, mert az alsóvárosi templom kutatása közben tett megfigyelések alapján feltételezhető, hogy a Szent Péter-ispotálytemplom csaknem 1503-ig állt, de nem a mai templom helyén, hanem valahol másutt a közelben; lebontása a Havi Boldogasszony-templom építése közben kezdődött, majd a templom felszentelése után fejeződött be.

... a kolostoregyüttes építéstörténetét röviden összefoglalva a következőképp látjuk. A kolostoregyüttes első és különálló épülete, a nyugati szárny, az 1480-as évekre készült el. Addig a szerzetesek a közelben álló Szent Péterispotályban laktak, és annak kápolnáját, vagy templomát használták. Ezután kezdték meg az új templom hajójának építését, északi oldalán támívekkel, s ezzel egyidejűleg az északi kolostorszárny kiépítését. Az északi szárny elé kétszintes folyosót építettek, amely elvezetett a nyugati szárny előtt és a templom északi oldala mellett a szentélyhez. A hajó megépülte után kezdték meg a szentély építését, ami 1503-ig befejeződött. A szentély építésekor már megkezdték a Szent Péter-ispotály bontását, köveinek építőanyagként történő felhasználását. 1503 után kezdődött a torony és a második káptalanterem építése, párhuzamosan a Szent Péter-ispotály további bontásával. Az új káptalanterem megépítése után a nyugati szárny földszintjét átalakították (itt is középfolyosóról nyíló cellarendszert létesítettek). 1543-ban az építkezés megszakadt, s csak 1680-90 körül folytatódott az északi szárny belső átalakításával. Ekkor az északi szárnyhoz keleten refektóriumot csatoltak, és megkezdték a keleti szárny kiépítését. Ez utóbbiak a 18. századi építkezéseknek estek áldozatul. A kolostorépület kvadrum körüli kiépítése és az egységes belső alaprajz kialakítása (a kvadrumot körüljáró, boltozott folyosóról nyíló, boltozott helyiségek sorának létrehozásával), továbbá a torony befejezése már a 18. század műve. A középkori kolostorépület feltárása egy érdekes épülettípus újabb emlékével gazdagította a magyar építészettörténetet. Jelentősége, hogy álló, emeletes középkori koldulórendi kolostor alig maradt hazánkban (a szegedi ferences kolostoron kívül egyedül a vasvári domonkos rendi kolostor ismert).

https://www.sulinet.hu/ - LUKÁCS ZSUZSA - A Szeged-alsóvárosi középkori ferences kolostoregyüttes