Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nyárádszentimre református templom

Sz.-Imre 1332-ben már önálló egyházközség* nemcsak, hanem anyaközsége e vidék faluinak, hová Seprőd és Torboszló is tartoztak. Az ily központi községekben csaknem mindenütt régi egyházra találhatunk, vagy ha lerombolták, legalább azoknak emlékezetére; itt azonban szerencsések vagyunk egy igen csinos és még jó állapotban levő gót idomú műemlékre bukkanni, mely a régész figyelmét méltán kiérdemli*.

Megérdemli, mivel annak szentélye teljes épségben a kontár kezek minden érintése nélkül maradt, mutatva a kifejlett gótika teremtményeinek meglepő változékonyságát; mert ezen feltörő, ezen logikai következetességgel kivitt, de a részletezésben a képzeletnek oly tág tért engedő styl, – melyet az épitészet fejlődése tetőpontjának méltán nézhetünk, – minden alkotásában bámulatos változékonyság mellett csudás könyüdedséget fejtett ki, s ha egy nagyszerübb ily épület öszhangzatos nagyságával a részletek szerves összeolvadásával, a díszitmények roppant változatoságával elragad, s bámulatra késztet; akkor még kisebb gót stylu falusi egyházainknál is feltaláljuk csekélyebb mérvben ezen öszhangzatos fejlettséget, a részleteknek ezen következetes összeolvadását és ha az ilyeknél az ornamentica nem emelkedik is a tökély magasabb fokára, de díszitményeiben mégis gyakran fedezhetünk fel egyes párkányzatot, ablak- vagy ajtó idomitást, vagy a díszmüvezet oly combinátióját, melyet másutt nem látunk, mely a mindig előretörni igyekvő műérzetnek sajátos alakitása, a képzelet játékának eredeti szüleménye, egy kőbe metszve testesitett eszme. De lássunk egyházunknak szerveztetét. A sokszögben záródó szentély diadalive csúcsíves, csillagboltozatának gerinczei és hevederei két horony közé helyezett hatszögpálcza tagozattal birnak (mi az eredetibb alakitások közé tartozik), s a falból kiszökellő kehely idomú gyámkövekre (consolen) vannak levezetve. Megvan még a hoszszentély jobb oldalán a fekirányos zárodású szentségház-fülke (sacraments häuschen) is, melyet horony, henger és négyszög pálcza tagozattal alakult diszkeret vesz körül és szembe a hoszszentély jobboldalán megvan a scrinium, vagyis azon vakalakitású csúcsíves fülke, hol a szent olajokat és krizmát tartalmazó szekrények állottak a katholikus korban. De főként kiváló figyelmet érdemel a hosszentély déli oldalán levő két csúcsíves ablak, melyek teljes épségben megmaradtak, s melyeknek diszművezete (Masswerk) a szebb alakitások közé tartozik. Az ablaktörés béllete a középről kajsza vonalban tágul ugy be- mint kifelé; mely (a román stylnál szokásos) idomitás – mint másutt is mondám – a napsugarak könnyebb behatolására, s igy a világitás fokozására volt számitva.

Díszművezetük a csúcsívbe helyezett köridomok combinatiójából alakult, alól kőválaszték által osztályozott két köríves nyilattal, melyek felett szividomú, előbb csak kajácsosan vakalakitással jelölt, de közepén egészen áttört ablakrózsa fordul elő, a mely körül támadó hézagokat felül a csúcsív záródásába helyezett négyszögű, két oldalán pedig háromszögű bemetszés vagy áttörés tölti ki.

És hogy e díszművezet könnyüdedséget nyerjen, a nyilatok közt levő (faragott kőből készült) tömör rész horony és hengerrel van tagozva.

A hajó a szentély szélességével bir, s válvonalukat csak a diadalív jelöli. A hajó boltozata, – melynek egykori lételét a külső oldaltámok bizonyitják – ma már eltünt s azt most koczkás fölep helyettesiti. E fölep (plafond) a diadalív tetőzáródásán alól van alkalmazva oly oktalanul, hogy a hajó falaiból legalább is egy ölnyi a hiura (padlás) esik. E fölep koczkázataiba czifra virágok, szent képek, mythosi és történelmi rajzok vannak a legeredetibb kivitelben, p. o. hollón lovagló Nagy Sándor, magyar díszöltönyben mentésen zenélő sz. Dávid, Syrenek, najádok s végre a halálnak rémképe. Hogy e fölep ujabb odaillesztés: azt a boltozat egykori lételének okadatolt feltevése is bizonyitja; azonban, hogy ezen nem érdektelen deszkafestvény is meglehetős régi, azt egyik szögletében levő ezen felirata bizonyitja: „Renovavit Johannes Illyés de Parajd Mensarius 1676”, és igy igen valószinü, hogy a hajó eredeti boltozata helyett a deszkafölep ekkor alkalmaztatott. De ezen későbbi kontár odatoldás mellett a hajóban is találhatunk régi alakokat, mert a déloldalon levő egyik ablak tökéletesen hasonlit a hosz-szentélyen levőkhöz, a másik már ujraalakittatott, ugy ujak a hajó északi oldalán levő (két) ablakok is; mivel tudjuk, hogy régi templomainknál, főként az egy hajósoknál, ez oldalra nem szoktak soha ablakokat alkalmazni. Egyenesen záródó (déli) oldalajtaja durva alakitású, de homlokzatán levő főkapuzata már díszesebb, körives nyilatát horony és hengertagozat keretelvén körül.

Külső részén 11 oldaltám van, 4 északi, 5 déli oldalán, 2 a szentély-záródásnál; ezek is a szokottnál díszesebbek, mert bár felül csak rézsut vannak leszelve, oldalaikon párkány-tagozattal birnak.

A templomtól távol épitett haranglábon régi harang is van, ez minden körirat nélküli, de alakjáról itélve az is, miként az egyház, a 15. század elejéről való.

E templom a katholikus korban sz. Imre tiszteletére lehetett szentelve, s következőleg a falu neve is onnan származhatott.

Forrás: Orbán Balász - A Székelyföld leírása - XII. A Kis-Nyárád völgye.