Utolsó frissítés: 2025.07.17.
Mezőtelegd református templom
Mező-Telegd, a Sebes-Körös völgyében, a nagyvárad–kolozsvári vasútvonal mentén fekvő kisközség, a központi járás körjegyzősége, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 233, lakosaié pedig 2501. Van postája, távírója és vasúti állomása. A Csanád nemzetség birtokainak központja. Monostoros hely, a hol a hagyomány szerint a templáriusok klastroma állott, melybe 1335-ben Csanád érsek a Ferencz-rendieket telepítette. 1503-ban már vegyesen lakták magyarok és oláhok; ugyanis ez évben Toldy János „Telegd városában levő úgy magyar, mint oláh jobbágytelkeit” 24 arany forintért elzálogosította Telegdy Istvánnak. A reformáczió alatt Telegdy Miklós és Mihály osztozkodnak a kolostor egyházának szent 116edényein és egyéb kincsein, melyeknek értéke, egykorú becslés szerint, 1200 magyar forint volt, a mi ebben az időben nagy vagyont képviselt. A Ferencz-rendiek 1561-ben hagyták el a klastromot, ekkor azonban a kolostor egyházán kívül még egy templom volt a községben, a mai református templom, melyet az 1561-iki osztálylevél már mint régi templomot említ. Ennek szerelvényei az említett osztálylevélben 200 magyar forintra vannak becsülve, a mi szintén elég tekintélyes összeg volt abban a korban. A templom csúcsíves épület, melynek tornya azonban újabb. Telegdy István építtette 1507-ben. A szentély déli falában vörös márványlapon a Telegdyek czímere látható és ugyanitt több régi, érdekes falfestmény. A czímerrel szemben sisakos, pánczélos vitézt ábrázoló, márványból faragott, domborművű alak van befalazva. Az alak oroszlánon áll és jobbjában buzogányt tart. A szentély északkeleti oldalán feliratos tábla van, mely a templom építésének idejéről ad felvilágosítást. Itt van a Telegdy család sírboltja is, és itt nyugszik Telegdy Miklós pécsi püspök és Bocskay fejedelem neje, Hagymássy Margit. A községben volt a Csanád nemzetségnek várkastélya is. A nemzetség ide települt ága e község után vette fel a Telegdy nevet. 1524-ben a községnek híres malma volt, mely „István pap malma” néven szerepel. A többször említett 1561-iki osztálylevél a község iskolájáról is megemlékezik. 1463-ban a Nagymihályi család is birtokos itt. 1561-ben Telegdy István hűtlenség bűnébe esett, miért is II. János választott király elvette tőle Telegdet s Békes Gáspárnak, Csáky Boldizsárnak és Spanit Jánosnak adományozta. A XVIII. század végén és a mult század elején a gróf Haller, gr. Korniss, a Baranyi és Ugray, a Miskolczy, Técsy és a Kiss családok birták. Most Telegdi József orsz. képviselőnek van itt nagyobb birtoka és két szép kastélya: egy emeletes és egy földszintes. A tulajdonos érdekes és gazdag könyvtárában számos nagybecsű régi mű található, úgyszintén megvan itt a legrégibb országgyűlési naplók ritka teljességű gyüjteménye. A kastélyhoz szép park 117tartozik. E községben született – a XIV. században élt – Telegdy Csanád esztergomi, Telegdy Tamás kalocsai és esztergomi érsek, Telegdy István, II. Ulászló kincstárnoka, a kit a Dózsa György keresztesei végeztek ki és Telegdy Miklós püspök.
Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - BIHAR VÁRMEGYE ÉS NAGYVÁRAD. - Bihar vármegye községei. Irta Vende Aladár - Mező-Telegd.
A Nagyvárad–Kolozsvár főútvonal mentén, Nagyváradtól 22 km-re fekszik. Nevét először egy 1256-ból származó oklevél említi, Thelegd formában.
A késő gótikus stílusú templomot Telegdi István, II. Ulászló király kincstárnoka építtette 1504–1507 között. Ez, bővítése egy kora gótikus stílusúnak, amelyből csak a déli és nyugati része maradt meg. Ezeken a falakon láthatók a 14. század végi és 15. század eleji falfestmények. A szószéket Ónadi István és felesége készíttette 1742-ben, amelyet a rajta levő felirat is igazol. A klasszicizáló késő barokk stílusú tornyot 1791–1793 között toldották a templomhoz, melynek építője Éder Jakab váradi mester volt. 2006–2008 között általános felújítás történt.
Leírása
Egyhajós, a szentély fölött kontyolt nyeregtetős templom, nyugati homlokzata előtti toronnyal. Barokkos tornya lizénás-tükrös díszítésű, sarkai lekerekítettek. Egyenes lezárású bejárata fölött timpanonos szemöldök, fölötte egy kör alakú és egy ovális világítóablak látható. Az első emelet tükrében egy hasonló ovális világítóablakot vágtak. A második emelet négy oldalán keretelt, félköríves, zsalus ablak látható, kötényes könyöklőpárkánnyal és vállra futó szegmensíves szemöldökkel, melynek mezejében füzérdíszt helyeztek. Magas, lanternás, barokk toronysisakja alatt barokk óraíves párkány látszik, óraszámlappal. A torony két oldalán, a nyugati homlokzaton, egy-egy nagyobb hosszúkás, egyenes lezárású ablak látható, a karzat megvilágítására. Hajóját északon és délen is támpillérek erősítik. A déli oldalhoz kis portikusz kapcsolódik, csúcsíves ablakai kőrácsos záródásúak. Alacsonyabb és keskenyebb szentélye a sokoldal három oldalával zárul, rajta kőrácsos ablakok. A szentély északi oldalához sekrestye kapcsolódik, szintén kőrácsos ablakkal.
A hajó és a szentély hálóboltozatos. A hajó 12 m hosszú, 14 m széles, a szentély 12 m hosszú és 8 m széles. A kettőt csúcsíves diadalív választja el, de tengelyeik nem esnek egy vonalba. Az eredeti hálóboltozat talán még a török időkben elpusztult, s valószínűleg kazettás mennyezettel cserélték fel. A ma látható mennyezetet az 1909. évi tűzeset után építették újjá. Nyugati díszes orgonakarzatát faragott oszlopok és gyámok tartják. Az 1742-ben épített barokk szószéke a diadalív déli oldalán van.
A templom alatt van a Telegdi-család sírboltja. Itt nyugszik Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin, valamint Ugrai György bihari alispán neje, Szemere Ilona és három gyermeke: Anna, Borbála és István. A szentély falába épített sírkövek a 16–17. századból valók. Balról jobbra ezek a következők: a szentély északi falában Ifj. Telegdi Miklós sírköve (1583), id. Telegdi Miklós vörös márvány domborműves sírköve látható, amelyen egy élő oroszlánon állva, páncélosan, jobbjával buzogányát sújtásra emelve, balkezét kardja markolatán tartva ábrázolja (1560). A szentély keleti falában: Miskolczy Lajos és Szodoray Eszter emléktáblája, Ispán István sírköve (1649), Id. Telegdi József emléktáblája (1916) áll. A szentély déli falában Telegdi István címeres síremléke (1507–1514) és Tardi István síremléke (1726) látható. Felirat található a szószék mögötti diadalíven, valamint a déli fal falképein. Javítási emléktábla áll a nyugati falon, amelyen olvashatjuk:
Ezt az Isten házát kijavították az 1903/4 éven
felséges urunk és királyunk
I. FERENCZ JÓZSEF
és a műemlékek országos bizottsága anyagi
hozzá járulásával néhai VÁRADY DÁNIEL
hagyatékából és a hívek áldozat készségéből.
Ugyanez alkalommal állíttatott fel az orgona...
A templomkertben Bocskai Istvánné Hagymássy Katalin mellszobra, egy kopjafa, a világháború emlékére és egy turulmadaras emlékmű áll.
Forrás: Kriza János Néprajzi Társaság - Digitális értéktár - A mezőtelegdi református templom
