Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gönc - Boldogasszony-pálos kolostorrom

Gönc mellett - feltehetően a mai kolostor helyén -, már a 14. század végén élt egy szerzetesi közösség. 1371-ben ugyanis Nagy Lajos engedélyezte, hogy a szerzetesek malmot építsenek Gönc felett. Ebből az adatból többen arra következtettek, hogy a gönci kolostor esetleg királyi alapítású lehet. A kolostor építéstörténetéhez kapcsolhatóan 1429-ből és 1464-ből rendelkezünk forrásokkal. Az építéstörténet vizsgálata során mindkét dátum meghatározó jelentőségű: 1429-ben Miklós püspök felszentelte a kolostor szentélyét, főoltárát, illetve a Mária-oltárt, és búcsúengedélyt adott a kolostornak. 1464-ben pedig János moldvai püspök megáldotta a Mária templomot 7 oltárával együtt, s 40 napi búcsú tartását engedélyezte. E két felszentelési évszám alapján valószínűsíteni lehetett egy a 15. század húszas, és egy a század hatvanas éveiben lezáródott építési fázist. Való igaz, ha a terepen megvizsgáljuk a még álló falakat, látható, hogy a szentély a toronnyal együtt épült; a hajó falszövete elválik a szentélyétől, valamint ezekhez képest jelentős stíluskülönbségeket is mutat. 

A kolostor a 16. század közepén néptelenedik- és pusztul el. 1540-ben a szerzetesek már szegények és szükséget szenvednek mindenben. 

1558-ban Gönc mezőváros vette bérbe birtokait. 

A ma is álló falak egy része - falkoronák, kiomlott nyílások környezetének felfalazása- a kolostor területén 1941-ben végzett állagmegóvás eredménye. 

A 2004. évet megelőzően a kolostor területén Tamási Judit végzett régészei feltárásokat 1990-ben. Ekkor a kolostor templomának és szentélyének tengelyében egy K-Ny-i irányú kutatóárkot nyitott. 

A templom hossztengelyében húzódó kutatóárokban vizsgálta a középkori szinteket. A szentélyben legalább két építési periódushoz kapcsolódó járószintet tudott megfigyelni. A templom építéstörténetének részleteit Tamási Judit nyilván nem tisztázhatta, erre az egyetlen kutatóárok nyilván nem is adhatott lehetőséget. 

Forrás: Pusztai Tamás: A gönci pálos kolostor 2005. évi régészeti kutatása

Gönc, Szűz Mária kolostor 

Alapításának dátuma ismeretlen. Első említése 1371-ből való, mikor Nagy Lajos engedélyezte, hogy a szerzetesek malmot építsenek Gönc felett.

Jobbára ezen adat alapján merült fel a királyi alapítás lehetősége, amelyre azonban ezen kívül más, ismert középkori forrás nem utal. A Fragmen panis corvi... 1663-as adata alapján mégis fenn kell tartanunk ennek a lehetőségét, mivel az I. Lajos féle alapítás 1400-as megerősítéséről is beszámolt. 

1384-ben a fent nevezett engedélyt Mária királyné megerősítette. 

1389-ben, 1406-ban, 1419-ben Zsigmond király, Erzsébet és Mária királynők a gönci kolostort felmentették a hegyvám alól. 

1429-ben Miklós püspök felszentelte a kolostor szentélyét, főoltárát, illetve a Mária-oltárt és búcsúengedélyt adott. 

1438-ban Kuprez György Telkibánya területén a kolostorra hagyta Cetnitz nevezetű földjét. 

1446-ban Bebek Imre a remetéknek adta saját részét a Bányapatakán lévő gönci malomban, később ugyanezt László fia újból a pálosoknak adta. 

1450-ben a jászói konvent beiktatta a pálosokat az 1371-ben említett, illetve felépíteni engedélyezett malom birtokába Gönc fölött, Zsujtán. 

Ugyanebben az évben további két malom birtokába iktatták be a monostort. 

Szintén 1450-ben Mátyás pap, Symai Kerek László fia heti két, szerzetesek által mondott örökmise fejében a kolostornak ajándékozta Telkibánya végén lévő Szent Katalin egyházát, illetve az ispotályt, a Cheches pusztával, a Waghner szőlővel és malommal az Olcsva folyón és sok mással együtt. 

1471-ben Mátyás ezt megerősítette. 

1457-ben Paczai Fülöp az 1419-es rendelkezés alapján elengedte a barátok szőlői után neki járó kilencedet. 

1464-ben János moldvai püspök megáldotta a Mária templomot 7 oltárával együtt, s 40 napi búcsú tartását engedélyezte. 

1485-ben a leleszi konvent oklevele szerint Bolczi László, Eszényi Pyke Miklós fia 200 forintért eladta az azok zadai birtokát, ami egykor Pyke Miklós tulajdona volt örökjogon. 

1513-ban Fráter István generális perjel bérbe adta a gönci kolostor puszta malmát, a már említett Bányapatakán. 

1540-ben a szerzetesek már szegények és szükséget szenvednek, amiért a terebesi kolostor kisegítette őket egy kaszáló felének hasznaival. 

1558-ban Gönc városa a göncruszkai kolostorral együtt bérbe vette birtokait.  

Forrás: Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján