Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Cigánd református templom

Nagyczigánd, tiszamenti magyar kisközség 281 házzal és 1766 lakossal, kiknek nagyobb része ev. ref. vallású. Sorsa egész a XVI. század második feléig összefügg Kisczigándéval. 1590-ben Kornis Dorottyát iktatják némely részeibe. Az 1598-iki összeírás Melith Pált, Rákóczy Zsigmondot, Bakos Jánost, Vécsey Sándort, ’Sennyey Istvánt és Sándort említi birtokosaiként. 1774-ben gróf ’Sennyey Imre, báró ’Sennyey László, báró Bánffy Mihály, báró Vay László és Miklós, Ibrányi Miklós és Károly és Ormos Imre voltak földesurai, a mult század elején pedig gróf Mailáth József és Antal, báró ’Sennyey Istvánné, báró Bánffy Pál, gróf Vay Ábrahám, Kálnay Kristóf, Szerencsy István, Ibrányi Antal és az Olchváryak bírták. 

Oklevelekből értesülhetünk arról, hogy Cigándnak is volt temploma a középkorban. 

"A templom téglafalakból áll, mintegy három ölnyire felül a parókián, az egész falu felett felemeltetett magos homok hegyecskén. Napkeleti végi boltos, a többi padlásos. Porticust is kell hozzá gondolni a padlásos részi felől enyészetre, fából. Az épület régi igen, mindég hozzánk tartozott. Azonban szoros igen, hála Istennek! ".

1413-ban „Egyházasczigáni Balázs" neve szerepel egy oklevélben, akinek neve megőrizte számunkra azt, hogy Cigánd község 1413-ban egyházas hely volt.

A XV. században épült gótikus stílusú temploma. Ezt a templomot a XVI. század közepén a reformátussá lett lakosok vették birtokba, melyről az 1595-ös összeírás is bizonyságot tesz. Ez a régi templom – 200 év múlva – igen szűk lett a megszaporodott számú lakosságnak, ezért 1793-ban és 1836-ban átalakították. A kelet-nyugati tengelyű templom keletelt szentélyét és nyugati homlokfalát meghagyták és e kettő közé építették a jelenlegi észak-déli kereszthajót. Az új építmény déli homlokzata elé emelték 1836-ban a 32 m magas tornyot. A régi templom nyugati főbejáratát befalazták, és helyette a nyolcszög három oldalával záródó szentélyen nyitottak új bejáratot. 1964-ben, tatarozásakor egy elfalazott gótikus ajtót találtak a gótikus szentély déli oldalán.  Mennyezete alulbordázott és vakolt. 1989-ben és 2003-ban felújították az orgonát. 1992-ben a templom hangosítása, 1993-ban a templomtetőzet cseréje, felújítása történt műemlékpalával. 2000-ben a templom és torony külső festése, a bejárati ajtó cseréje, toronyórajavítás. 2001-ben a harangállványok cseréje, újravillamosítása, automatizálása, 2002-ben nyílászárók cseréje történt.

Az 1015 kg-os (125 cm) harangot Szlezák László öntötte Bp-en, felirata: „Tebenned bíztunk Uram eleitől fogva. Isten dicsőségére öntették a cigándi református egyház hívei az Úrnak 1937. esztendejében...” A 600 kg-osat (104 cm) Gombos Lajos Őrbottyánban, felirata: „Isten dicsőségére hívogatni öntették a cigándi református gyülekezet tagjai az Úrnak 1974. évében…”

Forrás:

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

VALTER Ilona: Egyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben

Dienes Dénes (szerk.): Az Isten is megszerette pedig ezt a helyet, és ide vetette az Evangeliomnak hálóját mindjárt a Reformatiokor... A Zempléni Református Egyházmegye összeírása 1782. - Acta Patakina 12. (2003)

https://tirek.hu