Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gomba, Várhegy (Pogányvár)

A földvár a Gombai-patak völgyét DNy-on határoló, a falutól Ny—DNy-ra húzódó, ÉNy—DK-i irányú keskeny, hosszú hegyháton található. A Várhegy oldala ÉNy, ÉK és DK felől meredek, míg DNy felől horhos határolja. DK-i végén, mintegy 3—4 méterrel alacsonyabb szintből egy kis domb emelkedik ki, s teraszként folytatódik ÉNY-i irányban. A földvár hossza megközelítően 300 méter, a szélessége 50—80 méter között változik. A Várhegy tengerszint feletti magassága 190 méter, a környezetéhez viszonyított relatív magassága 40 méter.

A DNy-i oldalon, a horhos felől lehetett az egykori feljáró, ahol ÉNy felé sánc és árok, míg a plató felől keskeny, kb. 3 méter széles terasz húzódik. A sánc kb. 8 méter széles, és megközelítően méternyire emelkedik ki a kb. 7 méter széles árokból. A plató a terasz felett kb. 8 méterrel húzódik. A sánc a földvár ÉNy-i végéig figyelhető meg. Ott az árok szélessége kb. 50 méter. Ez az árok beletorkollik a földvár ÉK-i részén a meredek oldalba. Ezen az ÉK-i szakaszon a plató alatt kb. 6—7 méterrel kb. 30 méter széles, s ez alatt — kb. 2—3 méterrel lejjebb egy keskenyebb, kb. 3 méter széles terasz húzódik. Mindkettő belefut a földvár DK-i végén a meredekbe. E két terasz valószínűleg a földvár ÉNy-i végén húzódó ároktól indul, de az áthatolhatatlan bozót miatt csak a DK-i részen követhetők. Feltehető, hogy ez a két terasz nem védelmi célból létesült, hanem a lakóterületet igyekeztek növelni velük.

A földvár bokrokkal erősen benőtt felszínén igen sok a bolygatás. E gödrökben és környékükön igen sok a bronzkori edénytöredék. Ugyancsak  bronzkori településnyomok láthatók a földvártól északra és nyugatra lévő fennsíkon.

A falu Ny-DNy-i széle felett emelkedő Várhegyről az első részletes ismertetés 1861-ban jelent meg Kubinyi Ferenc 1858. évi ásatása alapján. A későbbi rodalomban is többnyire erre a publikációra hivatkoznak.  Márton L. - a leletek alapján - a förldvárat a bronzkorhoz sorolja. Patay P. a bronzkori erődített telepek között említi. Kalicz N. is Kubinyi F. ásatására hivatkozva jellemzi röviden a települést, ahol felül a vatyai, alul pedig a hatvani kultúra leletei kerültek elő. 1997-ben Bolega Erika és Kulcsár Gabriella végzett ásatásokat a földvárnál, melynek során vélhetően öntőmintából származó töredéket találtak.

Miklós Zsuzsa 2009 tavaszán végzett légifotózása után így ír a helyszínről: "A falu szélén levő bronzkori földvár nagy részét sűrű bozót fedi. Ezért elsősorban a növényzet eltérő magassága alapján lehet következtetni az erődítés vonalára. A május végi légi felvételen ezenfelül a bokrok, fák különböző árnyalatú zöld színe jelzi az egykori sáncárkot."

Források:

Miklós Zsuzsa - A gödöllői dombvidék várai - Múzeumi Füzetek 21. Aszód, 1982
Miklós Zsuzsa - Légi régészeti kutatások 2009-ben - Régészeti Kutatások Magyarországon - 2009 - Gomba, Várhegy

További érdekfeszítő és rendkívűl tartalmas cikkeket olvashatunk Lengyel Balázs - Romtúráim írásaiban a Balays.blog oldalain:

Lengyel Balázs - Balays.blog: Bronzkori földvár a löszfal tetején - a gombai Várhegy és legendája - 2022. július 18.
Link: https://balays.blog.hu/2022/07/18/gombai_foldvar

Lengyel Balázs - Balays.blog: A gombai bronz lándzsahegy - 2024. október 17.
Link: https://balays.blog.hu/2024/10/17/gomba_bronz_landzsahegy

Külön köszönjük Lengyel Balázsnak a számunkra átadott információkat és fotókat!