Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ipolyfödémes templomrom

Ipolyfödémes, magyar kisközség, 85 házzal és 473 róm. kath. vallású lakossal. Először 1262-ben, Fedemus alakban bukkanunk a nevére. Első ura a Hunt nemzetségbeli Jákó, a Födémesi család őse volt a XIII. században, mely családnak egyik tagja, Miklós, tanúként szerepel abban az oklevélben, melylyel Kázmér fia Lampert mester birtokot adományozott a sági prépostságnak. 1482-ben Jákóffi István, Lithvai Horváth Péter és Horváth Dömjén leányai pörösködtek a födémesi birtokért. Hajdan a község Palást szomszédságában terült el, de a török zaklatásoktól megriadt lakosság, 1552 körül, mindenestül elköltözött és a falu mai helyére települt át. Ennek emléke az a templomrom, melyet határában pusztatemplom néven ismerünk. A XVIII. század elején a Szmrecsányi családot találjuk a birtokban; a mult század elején pedig a Coburg, Terstyánszky és Lipthay családok voltak a földesurak. Később Jankovich, azután Eichelburg szerezte meg, az utóbbitól viszont gróf Crouy vásárolta meg. Jelenleg a herczeg Coburg családnak, továbbá gróf Somsich Ödönnek, Horváth Bélának és Kondor Józsefnek van itt nagyobb birtoka. A falubeli templom 1757-ben épült. 

Forrás: BOROVSZKY SAMU - MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI - Hont vármegye községei - Irta Virter Ferencz.

Födémes ősi, Árpád-kori templomának Szent Mihály arkangyal volt a védőszentje, ami arra is utal, hogy a falu lakói egykor katonai, valószínűleg határvédelmi feladatot is teljesítettek. A 13. században román stílusban épült templom 15 méter hosszú és 7 méter széles volt. Egyes vélemények szerint a 15. században a templomot átépítették, kibővítették.

A jelenlegi Kotyinka-völgy festői környezetében meghúzódó középkori Födémes mindennapjairól kevés adatot őriztek meg az oklevelek. A középkori falunak az oszmán hódítások vetettek véget. Az oszmán hódítás 1544-ben érte el a régiót, amikor elesett Nógrád vára. Ali budai pasa 12 ezer fős török serege 1552 júliusában elfoglalta Drégely várát is, majd augusztusban, a palásti csatában vereséget mért a magyar seregre.

Födémes határát is ekkor érték el a török martalócok, s ekkor rombolták le az Árpád-kori templomot. A templomromhoz és annak környékéhez több monda is fűződött a födémesi nép emlékezetében.

Pár kilométerrel az egykori templomtól, a fákkal övezett területen telepedtek le az ipolyfödémesiek, itt alapították újjá a községüket. A 18. század közepén emelték a ma is használatban lévő új templomot.

Forrás: https://felvidek.ma/2019/08/19/megszepult-az-ipolyfodemesi-kotyinka-volgyi-kapolna/

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Körülbelül két kilométerre északnyugatra a településtől, a Palást felé vezető út bal oldalán áll a szentély keleti fala, amely a 13. századi román stílusú templom utolsó maradványaként maradt fenn. Az első írásos emlék róla 1350-ből származik. Iskornya falu, amelynek középkori területéhez a templom minden bizonnyal tartozott, már 1135-ben Zcorna néven szerepel a forrásokban. Az épületet 1552 körül, az egyik török betörés során rombolták le. Egyhajós épület volt, négyzet alakú presbitériummal, 15 méter hosszú és 7 méter széles (a hajó méretei 9 x 7 m, a szentélyé 5 x 5 m voltak). A 15. század folyamán átépítették. A megmaradt falrész a múltban nem túl megfelelően lett betonnal megerősítve. A részletek közül csak a keleti résablak maradt meg. A templom romjai mellett egy kis, újkori kápolna áll, amely részben a templom alaprajzába is belenyúlik. 

Forrás: https://apsida.sk/