Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

DebrecenMagyarországHajdú-Bihar vármegyeHajdú történelmi vármegye - palánk, templomerődítés

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2025.08.11.

Debrecen palánk, templomerődítés

A térség középkori településhálózatának speciális jellemzője volt a mezővárosi fejlődés. Számos mai város ekkoriban kezdett speciális központi funkciókra szert tenni. Debrecen, ami három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) egyesülésével jött létre. A 14. század elejére az ország egyik leggazdagabb és fontos városa lett nem kis mértékben Károly Róbert hű emberének, Debreceni Dósának köszönhetően. 1361-ben Nagy Lajostól kapott kiváltságlevelet, ekkortól kezdte líciumtövis falakat húzni a település köré, a mai városszerkezetben még fellelhetők a nyomai. Forrás: Debrecen és térsége hadtörténeti-geopolitikai jelentőségének változása napjainkig

A jelenlegi  református Nagytemplom helyén már a középkorban (1297-1317 között) I. Imre váradi püspök építtette a gótikus Szent András templomot,  amely az Alföld legnagyobb gótikus kegyúri  (természetesen még nem református)  temploma  volt. E templom 1564-ben egy hatalmas tűzvész miatt leégett. Egyetlen emlék maradt belőle, egy hatalmas faragott zárókő, rajta a zászlós bárány. A templom megfeketedett falai 62 éven át álltak pusztán, újjáépítésüket Bethlen Gábor vezetésével indította el a már protestáns város 1626-ban. Rákóczi György támogatásával az András-templom építkezése 1628-ban befejeződött.  A templom arculatát alaposan megváltoztatták. Téglapillérekkel alátámasztott gerendás famennyezetet kapott, tornyát széles kőpárkány díszítette. A cserepes sisakkal fedett favázas tornya tetején Rákóczi György költségére készített aranyos gomb fénylett, ott mutatta az idő múlását a Rákóczi adományozta óramű is. A Verestorony az András-templomot övező cinterem körüli  erődfal mentén épült 1640-1642 között abból a célból, hogy elhelyezzék benne a Rákóczi György által 1636-ban adományozott több mint 5,5 tonnás nagyharangot, amelyet az András-templom tornya  (Fehér torony) nem bírt volna el. A harang a harmincéves háborúban zsákmányolt ágyúkból, a németprónai születésű Johan Regner gyulafehérvári harangöntő műhelyében készült. Ezt a templomot és a Verestornyot  ismét tűzvész pusztította el 1802-ben. A harang a torony aljára zuhant, hűteni próbálták, ettől megrepedt. Az András-templomot újjáépíteni nem lehetett, sőt még anyagát sem tudták újra felhasználni, mert annyira megrongálódott. A mai Nagytemplom építése 1805-ben indult meg, Péchy Mihály, majd Thaller József építész tervei alapján, Rabl Károly vezetésével.  Forrás: https://egykor.hu/

 

GPS: É 47° 31.930 (47.532162)
K 21° 37.452 (21.624207)

Utolsó frissítés: 2025.08.11.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025