Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SIMONTORNYA-MOZSI-HEGY

A város D-i széle felett, a Kapos D-i partját kísérő É-D-i irányú hegyhátak egyikének É-i végén található a földvár. Tengerszint feletti magassága kb. 160 m, a Sió-völgy feletti relatív magassága mintegy 60 m. Ez a terület a Tolnai-Hegyhát legészakibb nyúlványa, ahol az ÉNy-DK-i irányú dombhátak kiválóan alkalmasak erődítések létesítésére.

Kutatástörténet

Wosinsky adatközlői szerint „Háromszoros földsánczczal van megerősítve a Mózséhegynek a második pont alatt említett kiszögelése, melynek azonban neve nincs. Az itt talált régiségek apróbb cserép töredékek.” A hagyomány szerint a hegy neve Mózséhegy, a szakirodalomban Wosinsky óta Mozsi-hegyként ismert. Wosinsky helyszíni szemléje szerint a „keskeny hegyhát keleti és nyugati lejtőjén kettős, most már a szőlőművelés következtében meglehetősen elmosódott sánczárok vonul végig. Az északi hegyfőnél hármas sánczároknak nyoma látható, melyek közül a felső és alsó meglehetősen elmosódott, a középső azonban igen tisztán kivehető. A védművet a fensiktól egykoron elválasztó bevágásnak nyoma most már ki nem vehető,”. A vár leírásához két rajzot tördeltek be: az első a Schöneichel (Széptölgyes) határában levő - Wosinsky által földvárnak tekintett - dombot; a másik pedig a Fejér megyei Igar-Vám-Szőlőhegyen levő földvárat ábrázolja.

Kiss István elég részletes leírást ad a „Mózsé-hegy”-ről: valóságos sáncerőd, erősen meredek oldalakkal. Szerinte még látszik az árok nyoma, amely a 3-4 hold terjedelmű „fellegvárat” határolta. Úgy gondolta, hogy a város felé lenyúló lejtőn voltak a lakások.

Terepbejárás, felmérés

Az erődítés az É-D-i irányban hosszan elnyúló dombhát É-i végén található. Az enyhén domború tetőt három oldalról széles, meredek falú terasz határolja (ma már nem dönthető el, hogy az újkori szőlőműveléssel kapcsolatban mennyit változott a domboldal meredeksége). 1993- évi terepbejárásomkor a földvár É-i vége parlag, D-i része kisparcellás szőlő volt. A szőlőművelés következtében a terasz helyenként el is tűnt. Amint azt már Wosinsky is említette, a vár D-i lezárásának nincs felszíni nyoma. A geodéziai felmérést 1994 őszén készítettük el. Akkor a vár É-i végén a terasz épnek tűnt. Ugyanitt a domboldal és a terasz is bozótos volt. D felé haladva a K-i oldalon csak egy darabig követhető a perem, valamint annak tövében a terasz indulása. A Ny-i oldalon csak a vár É-i felében látható az erődítés. A domb tetején, az É-i - a felmérés idején parlagon hagyott - szakaszon az egyik helybéli szerint néhány éve géppel elegyengették a felszínt. Szerinte korábban domborúbb volt a tető. A terepbejárás és a felmérés idején a felszínen közepes sűrűségben fordultak elő bronzkori cserepek. A Ny-i oldalon, a felső perem alatt egy helyen szürke foltot figyeltünk meg. 

Légi fényképezés

Jól látszik a földvár az 1955-ben, térképezési céllal készült légi fotón. Én 1994 óta rendszeresen fotózom a földvárat. A terasz általában jól látszik a fotókon. Többnyire észlelhetőek azok az egykori átvágások is (azok foltjai), amelyek a domb D-i folytatásától vágták el a lakóterületet. Ezek már Wosinsky idejében sem látszottak a felszínen. A légi fotózásnak köszönhetően azonban meg lehet állapítani az erődítés D-i lezáródását is.  Miután ezeket mérni már nem lehet, Réti Zsolt összeszerkesztette a geodéziai felmérést és az 1955. évi légi felvételt. Ezáltal jól látható, hogy az átvágások csatlakoztak a hosszanti oldalakon még - részben - meglevő teraszokhoz. 

Korhatározás

A földvárban és a környékén előkerült leleteket, a korábbi közléseket is felhasználva Wosinsky ismertette. Ő az erődítés É-i végében, Grossmann Jakab szőlőjében több szemcsés anyagú edény töredéket talált. Ennek a szőlőnek a folytatásában, de még a várban, Reich János cecei lakos az 1860- as években két, égett csontokkal teli urnát talált. Az egyiket, amelyiknek fedele is volt, a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, a másik Vajtára, gróf Zichy Aladár tulajdonába került. Ugyancsak Reich János szőlőjéből származik egy golyó alakú, tölcséres szájú, 29 cm magas, nyakán és fülén mészbetétesen díszített, igen öblös edény. Ezeken kívül egy innen származó csiszolt kőbaltát és egy agyagpiramist látott dr. Kiss István simontornyai orvos gyűjteményében.

A lelőhelyen a bronzkori leletek mellett korábbiak is előbukkantak: néhány töredék a lengyeli kultúra egykori jelenlétére utal.

Bóna István a mészbetétes kerámia kultúrájánál tárgyalja és földvárnak tekinti a Mozsi-hegyet.

Említi a várat Sándorfi György, de tévesen a „bizonytalan korú X-XIV. századi” várak közé sorolja."

Az eddigi leletek alapján a Mozsi-hegy a dunántúli mészbetétes kerámia déli csoportjának legészakibb földvára volt. A tőle néhány km-re É-ra elhelyezkedő igari Galástya-vár már a vatyai kultúrához tartozik. A Mozsi-hegy jelentőségére utal a környékén talált sok mészbetétes lelőhely.

MIKLÓS ZSUZSA - TOLNA MEGYE VÁRAI - Históriaantik Könyvesház Kiadó Budapest, 2007, 115-118 oldal