Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Erdőbénye, Várhegy

Erdőbényétől 2 km-re délre emelkedik a tszf. 344,6 méter magas Várhegy, amely a Nagy-Köves-hegytől északkeleti irányba tartó hegygerinc végét jelenti, külön kiemelkedő hosszúkás kúp alakjában. A Várhegyet nyugatról a Csorgó-völgy, keletről pedig Bényi-patak völgye határolja.

A vár szélét jól meghatározható természetes perem jelzi, amelyen mesterséges erődítésnek nincs nyoma a felszínen. Területe teljesen magába foglalja a hosszúkás hegytetőt, északnyugati oldala egyenes, többi oldala nagyjából félkörívben követhető. A belső terület közepén egy nagy mélyedés található, ami minden bizonnyal kincskeresők tevékenységének nyomaként maradt fenn.

Északi vége felé a vár területe erősen lejt. A vár belső területének hossza 58 méter, legnagyobb szélessége pedig 24 méter. Az északnyugati egyenes oldal felöl található a legmeredekebb hegyoldal, itt erődítésnek nincs nyoma. A többi oldal enyhébb lejtésű, a perem alatt 4-6 méterrel alacsonyabb szinten sekély mesterséges árok övezi félkörben a várat. Az árok szélessége 3-4 m körüli. Az árok a keleti oldalon kb. 20 m hosszan eltűnik, majd a vár északi hegyes vége alatt 14 m hosszan ismét nyomon követhető. A vár belső területe jól áttekinthető, füves tisztás, középen egy nagyobb bokros résszel. Az árok erősen bokros, a hegyoldalakat erdő fedi. 

A várra vonatkozóan történeti adatot nem ismerünk. A felszínen eddigi terepbejárások során leletet nem találtak. azonban ezek hiánya ellenére nem zárható ki az erősség középkori eredete. Ebben az esetben építése a területet a 13. sz. eleje óta már biztosan birtokló Aba nemzetséghez lenne köthető.

Helynévként a Várhegy már 1672-ből ismert, de a későbbi térképeken is megtalálható. Először Fényes Elek tesz említést arról, hogy Erdőbénye határában a Várhegyen egy régi váromladék, és egy Magita nevű kisded tó van. Később Vende Aladár a Borovszky féle megyei monográfiában már csak annyit közöl róla, hogy a Várhegy nevű dűlőn földsánc nyomai láthatók. Az erődítmény első részletes leírására és felmérésének közzétételére 2004-ben került sor.

Forrás:

Nováki Gyula - Sárközy Sebestyén - Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig
Castrum Bene Egyesület – Herman Ottó Múzeum - Budapest - Miskolc, 2009