Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zamárdi - Egyházaszamárd templomhely

Neve a szamár köznév -di képzős alakjából ered. 1072-ben egy határjárás említi először. 1082-ben is említik, 1229-ben pedig már két részből állt: Zamard et alia Zamard. Zamárdi birtokviszonyainak nagyfokú széttagoltsága a település osztottságát is elősegítette - 1436-ban már öt külön faluként sorolták fel: Egyházas-, Lik- (1390-től), Felső-, Kis- és végül Zamárd alkotta, de ehhez még csatlakozott 1423-ban Balatonmelléki Zamárd, 1451-ben pedig Nagyzamárd is. A településen a veszprémi és fehérvári káptalan, a lövöldi karthauziak, a Kővágóörsi és Battyáni családok, a Veszprém-völgyi apácák, a tihanyi apátság és köznemesek birtokoltak. 1233-ból papját ismerjük. Egyházaszamárd neve több ízben előfordul (1342, 1390, 1402, 1536), azonban nem csak ezen a településen állt templom, mert 1398-ban az elzálogosított zamárdi birtokokat egyházaik kegyuraságával együtt (ecclesiarum patronatibus) adták. A pápai tizedjegyzék is ezt támasztja alá, mivel a somogyi főesperesség alá két Zamárdi tartozott. Az egyik papja, Demeter 1333-ban 5 garast, 1334-ben 52 kis D-t, míg 1335-ben 3 garast fizetett, míg társa, Lőrinc 1333-ban 50 kis D-t adózott. 1399. február 16-án pallosjogot adományoztak a településen. Egyházaszamárdot a törökök 1593-6 között égették fel. 1696-ban a templom falai és tornyának egy része még épek voltak. Römer Flóris a falutól 300 ölnyire D-re, a Puszta-dűlőben (Csapási-dűlő) templomot és középkori lakhelyek fundamentumait találta. Itt állt Egyházaszamárd egyenes szentélyzáródású temploma, amelyet az I. katonai felmérés is mutatott. 1904- ben szántás közben előkerült a templom körüli temetőt övező kőkerítés 40 cm széles fala embercsontok kíséretében. Még az 1920-30-as években is látszottak a templom romjai, tornyának mészkő és téglamaradványai, melyeknek helyét fakereszt jelölte. Egyházaszamárd egy Ny-K-i irányú főutcával és egy templom körüli temetővel rendelkezett. Frech Miklós szerint a korai templom mellé később gótikus templom épült - ennek maradványai látszottak. 1964-ben feltehetően a templomhoz tartozó gótikus homokkő ülőfülke zárókövét találták meg. Balatonmelléki Zamárd temploma a Temetőköznél található; ide épült a mai község. Talán e falurészhez tartozott az a vétel útján 1900-ban a MNM-ba került, körmeneti kereszthez tartozó 14. századi bronz korpusz, melynek karjai rézsút fölfelé nyúlnak. Bordáit vésett vonalak hangsúlyozzák, kendőjén háromszög alakú véseteket találunk. A lábak egymáshoz simulnak, a karokon és a lábakon egy-egy szeglyuk látható.

Forrás: M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016) - Adattár