Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://templomaink.eu/hu/360o-setak/szarvaskendi-romai-katolikus-templom

Magyarszarvaskend Nagyboldogasszony-templom

Nevének változatai: 1306-ban* Kend. 1837-ben* Szarvaskend, oláhul Tyendrü és Tyendra, jelenleg Chendru. Kend nevét hasonnevü alapitójától vette. Előneve újabb keletü, a hivatalos összeirásban még 1830-ban* is előnév nélkül fordul elő, melyet valószinüleg itt tanyászott szarvasok után, vagy szarvalaku öböltől vette. Északról déli irányban huzódó szűk völgyben nyulik el, egyrésze a keletről nyugatra hajló völgyben épült, mellette jobbról foly el az Igricze határán eredő Orbó patak, mely több községen áthaladva, Kis-Jenőnél balról a Kis-Szamosba szakad. A községet mindenfelől erdők veszik körül. Deés vagy a vármegye székhelyétől 36·6 kilométernyire fekszik a szamosújvári járásban.

Kend birtokosaiul legelőször 1317-ben* Kendi Rafael (Rufayn) és Dömjén fia Sándor emlittetnek. 1326-ban* azon Sándor fia Ráfael s ennek fiai Miklós, Rafael, László, Tamás és János. 1353-ban pedig* ezen Rafaelnek fiai Tamás és László.

Róm. kath. egyházközsége egyike volt a legrégibbeknek vármegyénkben. 1332–37 közt* plebánosa Mihály, pápai tizedbe fizetett 18 denárt, másodizben* 2 garast 9 denárt, ismét* fizetett 24 obulust.

A róm. kath. egyház a reformáczió korában az új hitet fogadta el s mint ilyen állott fenn hosszas időn át. Azonban Apor Lázár kir. táblabiró és neje Kapy Teréz, a róm. kath. anyaekklezsiát újra megalapitotta 1725-ben* május 15-én és aug. 15-én Antalfi János püspök megerősitette. 1764-ben* id. Apor István a templom számára ezer forintot hagyományozott.

A reformácziót megelőzőleg épült hatalmas kőtemplomának nagy része romokban hevert, körüle köztemető, csak sekrestyéje maradt fenn s annak köveiből kissebbitett alakban épittették fel a templomot, alatta a Kapy család sírboltjával* s a pap fentartására részt szakitottak ki, papi házas telket adományoztak. Oltára díszes fafaragvány fehérre festve, melyet Kovács Miklós püspök épittetett a Boldogságos Szűz tiszteletére. A templomot 1725 május 20-án szentelte fel a menybement Boldogságos Szűz tiszteletére Antalfi János püspök. 1837-ben* 370 frt 22 kr. pénze kamatra adva. Fele a papot illeti, kétharmada a templom javitására, harmada az oltár elébe készitendő ezüst lámpásba való olaj vételére hagyományozta ezen összeget 1791 január 19-én altorjai Apor Ágnes özv. magyarosi Tőkés Lászlóné. Ezenkivül Vinkler kanonok adott 100 frtot, br. Szepessy Ignácz püspök a templomnyitásra két izben 360 frtot, 1822-ben.

Nyolczszögü kőtornyában egyik harangja három mázsás, 1725-ből való, a más 80 fontnyi, felirata: „Csik T. Kovács Miklós úr őexelencziája öntette a szarvaskendi róm. kath. anyaszentegyház számára 1844-ben.” Kolozsvári öntés; a lélekharang felirata: „Siess Uram az én segitségemre 1844.” 1822-ben* midőn a püspök itt vizsgálatot tartott, készült a keresztelő edény. 1832-ben, julius 6. és 7-én a püspök ujólag vizsgálatot tart itt. 1745 aug. 15-én Apor Lázár és neje Kapy Teréz, Kasztal János nagyprépost, Biró János kanonok, kolozsi esperes és kolozsvári megyés pap jelenlétükben az ekklezsia és pap részére évenként 100 kalangya buzát adományoztak, hogy ezt utódai is fizessék, s ezenkivül minden fordulóra 50 vékás szántót és 8 szekér szénára való rétet szakitottak ki a pap részére.

Forrás: SZOLNOK-DOBOKAVÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA - VI. KÖTET. A VÁRMEGYE KÖZSÉGEINEK RÉSZLETES TÖRTÉNETE

1306-ban és 1332-ben Kend néven említik az oklevelek. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 74.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) Beke Kenddel azonosítja az 1279-ben feltűnő Kendtelukra vonatkozó adatokat is. (Beke: Az erd. egyházmegye. 112., az Urkundenbuch. II. 192. után) 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Mihály a pápai tizedjegyzék szerint 18 dénárt fizet, 1333-ban 2 garast és 2 (9?) dénárt, 1334-ben meg 24 obulust. (Beke: i.h.; Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 135, 168, 192.) Temploma román stílusú. A XV. században a szentélyhez nagyobb hajót építenek.

A XVII. század végén a templom romossá lesz. 1725-ben az épen maradt szentélyt és sekrestyét használhatóvá teszik és a hajót lebontják. Nagy templom lehetett, mert a megmaradt rész is templom nagyságú. Az eredeti félköríves fal a sekrestye és szentély között román kori maradvány. A torony XV. századi. Mai hajóját 1725-ben építik részben a régi hajó alapjaira, de már barokkos ruhába öltöztetve. (Szabó T.A.: Szolnok-Doboka vm. 203, 217.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 286.; Schematismus. 1882. 121.)

Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. 1725-ben Apor László és Kapi Teréz a félig rommá lett templomot visszaszerzik és megszervezik a katolikus plébániát. A reformátusok csak leányegyházként maradnak fenn.

Az újjáépített katolikus templomnak egyik értéke Schuchbauer: Az oltár c. alkotása. (Szabó T.A.: i.m. 113–114, 219–220.) Régi harangja a kurucharcok idején a vicei református templomba kerül. (Schematismus 1882. 121.)

Forrás: Léstyán Ferenc - MEGSZENTELT KÖVEK - A KÖZÉPKORI ERDÉLYI PÜSPÖKSÉG TEMPLOMAI