Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mosonmagyaróvár - Szent Gotthárd-templom

Magyaróvár vegyes népessége, a később ˝villa Óvár˝ként emlegetett helyen, 1260 után építhetett templomot. Később hosszú évszázadokig a városnak ezen a részén két, egymás mellett épült templom volt látható, egy nagyobb és egy kisebb (Szent László kápolna), melyek korai – legalább háromszáz évnyi – történetéről alig van forrásunk.

A magyaróvári plébánia a győri egyházmegye mosoni esperesi kerületében 1400-ban már létezett. Templomát a török fosztogatások és gyújtogatások után 1660-ban kezdték újjáépíteni, ám később újra, a Bécs alól visszavonuló törökök gyújtogatásának áldozata lett. Az akkor még két tornyos templom mindkét tornyát elvesztette, romjaiból őrtoronyszerű, órával és haranggal ellátott építményt emeltek, ekkor építették át az eredetileg négyzetes záródású szentélyt, nekiláttak a belső tér javításának. A barokk műemlék templomot 1668-ban Széchényi György kalocsai érsek szentelte fel Szűz Mária és Szent Gotthard tiszteletére. A hazánkban kevésbé ismert szent tiszteletét az Óváron otthonra talált német telepesek hozták magukkal. A templom építője és tervezője valószínűleg a Győrben és Héderváron jezsuita templomot építő olasz mérnök, Giovanni Battista Ravan lehetett.  Falaiban megtalálhatók a romjaiban akkor még meglévő középkori templom felhasználható részei. Az éppen csak elkészült épület tetőszerkezetét rövid idő múltán 1683-ban újra kellett építeni, mert a Bécs alatt vereséget szenvedő és onnan visszavonuló török sereg a templomot feldúlta és felgyújtotta. A helyreállítást követően Szent Gotthard tiszteletére állítottak újra oltárt a szentélyben. Ezt, és a templom másik két Szent István, illetve Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére állított oltárát - 1695-ben szentelték fel. 

1766-ban Mária Terézia a magyaróvári uradalmat legkedvesebb lányának, Mária Krisztina főhercegnőnek és vejének, Albert tescheni hercegnek ajándékozta. VI. Pius pápa 1776-ban a római katakombákból előkerült Szent Krisztina- és Szent Augustus- ereklyéket a főhercegi párnak ajándékozta, ezeket ma is őrzik a plébánia templomban egy díszes üvegszekrényben. 

A templom első nagyobb mérvű felújítására, szentélyének szerkezeti átalakítására és a ma is látható késő barokk állapot kivitelezésére a 18. század második felében került sor. Ez utóbbi munkálatok költségeihez 4000 aranyforinttal járult hozzá Hermann József győri kanonok, aki az óvári templomot tette meg vagyona örökösévé is. Ebből a pénzből valósult meg a 1772-ben a szentély megnagyobbítása és az új márványoltár elkészítése. 1774-ben az adományokból a szentélyt is kifestették. Alkotója Auguszt Imre pozsonyi festő volt, segédeként Schellemayer Ferenc dolgozott, akinek munkáját elismeréssel említi a templom História Domusa is. Nyilván ennek az elismerésnek köszönhette Schellemayer, hogy a hajóban lévő festéseket már önállóan készíthette el 1777-ben. 

Forrás:

Pintér Attila: A mosonmagyaróvári (magyaróvári) plébániatemplom falfestéseinek restaurálása 

Magyar Katolikus Lexikon

Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd Plébánia honlapja

Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám) - 2001-04-01 / 4. szám