Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csehberek - (Cseh-Brézó), Brezó vára

Csehberek, korábban Cseh-Brézó (České Brezovo) község Losonctól 26 km-re, Poltártól pedig 6 km-re északkeletre a Poltarica-patak völgyében fekszik. A település a 13. században keletkezett, de első írásos említése csak 1435-ben történik "Brezow" néven. A felső Nógrádhoz tartozó terület a Záh, majd az Ákos nemzettség, később a Bosnyák és Szentiványi családé.

Csehberek közigazgatási területén három erődítés helyezkedik el. A középkori forrásokból ismert Brézó vára mellett, egy feltehetően őskori, illetve egy, a forrásokban nem szereplő középkor vár található a Poltarica-patak keleti partja fölé emelkedő magaslatokon. A két ismeretlen várra, a közelmúltban Szlovákia teljes területét lefedő LIDAR feltérképezést köveztően bukkantak az éles szemű megfigyelők.

A három erődítés közül jelen szócikk, Brezó várát mutatja be. A középkori forrásokban is szereplő Brezó vár, a település templomától mintegy 2,5 km-re északkeletre, a Hradní stráň néven ismert gerincvonulat, 454 m tengerszint feletti magaslatán helyezkedik el. A várhegy völgyhöz viszonyított relatív magassága megközelítően 127 méter. A várhegy nyugati oldalában korábban kőbánya működött, ami jó viszonyítási pontot jelent a völgy felöl nézve.

A várhegy csúcsán az enyhény trapéz formát mutató sánc és védőárok, egy háromszög alakú, kétrészes vármagot fog közre. A teljes vár területetét kerítőárokkal, és az annak külső oldalán épített sánccal védték. A vár külső védvonallal együttesen mért legnagyobb mérete 75 x 52 méter. A vár belső védett területe az északnyugat–délkelet irányban 52 méter, míg az északkelet– délnyugat irányban 30 méter.

A belső várterületet, megközelítőleg középrészen, egy mesterséges árok osztja két részre. A déli várrész ( 20 x 30 m) ÉNy-i területe enyhén kiemelkedik környezetéből. Feltehetően itt állhatott a vár központi része. Az észak várrész (17 x 30 m) a kutatók szerint egy udvar lehetett. A két várrész közötti elválasztó árkon, pedig valószínűleg kis fahídon keresztül lehetett a legbelső vármagba jutni.

Napjainkban a vár területén sehol nem mutatkoznak a felszínen építmények nyomai. A vár bejáratát feltehetően az északi oldalon alakították ki. Ezen a ponton egy nagy sziklatömböt látható napjainkban a várárokban. A vár külső, délkeleti részén egy még jelenleg nem értelmezhető 12 x 13 méter nagyságú mélyedés látható.

Martin Bóna feltevése szerint az erősséget a 13–14. század fordulója körül, vagy a 14. század első évtizedeiben Zách Felicián építtette, miután ők voltak Brézó teleplés első birtokosai. Hosszú ideig Csák Mátét szolgálta híven, így Csák Mátyás követőjeként birtokait 1312 után elkobozták. 1318-ban azonban átpártolt a királyhoz, aki számára büntetlenséget biztosított. Javait nagylelküen visszaadta és társadalmi pozícióját is megtarthatta. 1330. április 17-én, miközben a királyi család a visegrádi Duna-parton levő palotában ebédhez készült, Felicián kardjával rárontott a királyi családra. Károly Róbertet a jobb karján sebesítette meg könnyebben, míg Erzsébet jobb kezének négy ujját lecsapta. Potok megyei Sándor fia János, a királyné al-étekfogója leszúrta, majd az odaérkező testőrség felkoncolta Zách Feliciánt.
Harmadíziglen elrendelték a család kiirtását, a rokonság távolabbi tagjait pedig szolgaságra vetették és teljes jószágvesztéssel sújtották.

A kutatók azonban azt sem tarják kizárhatónak, hogy csak Brezó következő tulajdonosa, Ákos nembéli Celen fia Sándor fia János építtette fel a várat, miután 1332-ben megszerezte a birtokot. A vár pusztulásának ideje nem ismert. Amit a leletek és a források még igazolnak, hogy a 
várnak szerepe volt a huszita háborúk időszakában. 1454-ben említése történik fortaliciumként, melyet ekkor Komorowski Péter Ozdinnal, Jolsvával és Muránnyal együtt átadott Rozgonyi Osvát főkapitánynak. Ezt követően később már nem említik. Feltehetően a 15. század második felében végleg elpusztulhatott.

A vár modernkori régészeti kutatására eddig még nem került sor. Peter Sivák 1967-ban végzett kutatása felszínes volt és több téves megfigyelést tartalmazott. Az északi árok feletti sziklás átjárót kőfalnak tekintette. A kutató bizonytalan volt a vár középkori eredetében, miután az általa talált cseréptöredékeket keltezésre alkalmatlannak ítélte. A késöbbi terepbejárások alkalmával 13-14. századi cseréptöredéket találtak a helyszínen. A huszita időszakot pedig a 15. századi leletek erősítik meg. A vár felmérési alaprajzát Eva Fottová régész készítette el.

Keserű László, 2024-2026

Források:

Plaček–Bóna: Encyklopédia slovenských hradov. Bratislava - 2007
Eva Fottová: A vár felmérési rajza
Almási Tibor: Záh Felicián ítéletlevele, Aetas, 2000.
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda 1796–1799
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... Pest 1851
Keserű László: Csehberek, Brező vára - Terepbejárási feljegyzések, 2024-26 - www.varak.hu
A lidar képrészlet és mérés: https://www.freemap.sk/