Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sárospatak, Szent Erzsébet-bazilika és a rotunda

A sárospataki r. k. templom nem tartozik ismert gótikus építményeink közé. Patak várának neve elhomályosította középkori történetének többi emlékét, így a templomot is, bár az a hely fontossága révén, egész megoldási módjával, méreteivel (40X 17 m) nagyon fontos helyet foglal el a középkori Magyarország késő-gótikustemplomai között.

Sárospatak gótikus plébániatemploma a középkorban Keresztelő Szent János tiszteletére volt felszentelve. Helyén valószínűleg már állt egy román templom is, a XIII. században ugyanis Patak plébániatemplomát úgy emlegetik, hogy az Keresztelő Szent János tiszteletére volt felszentelve. A védőszentek azonossága, s az az általános szokás, hogy a későbbi templom a legtöbb esetben a korábbi helyére épül, megerősíti ezt a feltevést.

A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemplom több XIV. századi oklevélben is szerepel. S a falkutatás során előkerült XIV. század elejéről származó nagy mennyiségű gótikus faragvány is azt engedi sejteni, hogy itt a XIV. század első felében is jelentős építkezések folyhattak.

A templom jelenlegi alakját a XV. század legvégén történő átépítéskor nyerte.Ez a XV. század végi templom  magában rejti egy korábbi, a XV. század első felében épült templom maradványait is. Már ez a XV. század első felében épült templom isszerves része a város erődítményrendszerének. Északi fala ráépült magára a városfalra. Ezt az új kutatások alapján lehetett megállapítani, s elég nagy meglepetést jelentett. Eddig ugyanis szinte közhelynek számított, hogy a belső várost a XVI. században— 1534—1541 között — Perényi Péter erősítette meg kőfallal. Most derült ki, hogy a XV. század első felében ennek a kőből épített városfalnak már állania kellett, hiszen az ekkor épült templom északi fala már a városfalon áll.

A XV. század első feléből származó templom három hajós csarnoktemplom volt, két boltszakaszos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. Déli oldalánál, a bejárati résznél, hangsúlyos építmény állott, melynek földszinti része a déli bejárat előcsarnokául szolgált, első emelete önálló kápolna volt, mely hatalmas gótikus ívvel nyílt be a templom belsejébe. Ez az épületrész eredetileg valószínűleg nem volt torony, hanem csak a későbbi időkben — a XVII. században — alakították át azzá. A XV. század első felében épült templom méretben hosszabb volt, mint későbbi átépítése. Szögletes szentélyzárásának alapfalai a későbbi szentély mögötti út burkolata alól kerültek elő.

A legutolsó gótikus templom is hozzá tartozott a belső város erődítéséhez. Északi fala egyben maga a városfal volt. A falkutatás során itt négy lőrés került elő. Keleti falán — szentélyénél is — lőrések voltak. Itt volt ugyanis — a templom szentélye mögött— a város legfontosabb kapuja, s a kaput védő falszoros védelmére három lőrés szolgált a szentélyből. Egyedülálló és szokatlan megoldása ez templom és katonai erődítmény kapcsolatának. A templom legutolsó jelentős átalakítása ez a XV. század-végi építkezés volt. A XVI. század első felében, mikor a mohácsi vész után a Perényiek lettek a pataki vár urai, velük együtt a templom is protestánssá lett. 1686-tól azonban már véglegesen a katolikusoké marad. Mária tiszteletére szentelték fel újból.

A templomon az utolsó nagy változás a XVIII. század végén történt. 1737-ben hatalmas tűzvész pusztított Sárospatakon, melynek a templom is áldozata lettIdeiglenesen valamennyire rendbehozták utána, de 1779-re már annyira megromlott az állapota, hogy be kellett a templomot zárni. Ekkor megkezdik helyreállítását, 1787-re fejezik be teljesen. 

Forrás: Molnár Vera: Beszámoló a sárospataki gótikus templom 1964. évi ásatásáról

A XVI. században erősen átépített három hajós gótikus csarnok-templom déli oldala előtt, 1965 májusában — a régészeti kutatások közben — román-kori kerek templom alapfalait bontottak ki, 13—14 méterre a templomtól. A rotunda 7 méteres belső átmérőjű, kerek hajójához keleten patkóíves szentély csatlakozik. Falainak vastagsága 1 m. Apró, szabálytalan kövekből falazták, meszes habarccsal. — Az apszisban előkerült oltárának alapja is, az oltár nem volt körüljárható. A rotunda bejárata DNY-on lehetett; erre abból következtetünk, hogy itt későbbi sarokarmírozott támpillérek maradványai kerültek elő, melyek nyilván a kaput hangsúlyozták. A küszöböt nem találtuk meg, mert a templom falai ezen a részen a küszöbszintnél mélyebben pusztultak el. — A kerek templom tájolása nem egyezik meg a gótikus templom tájolásával. Szentélye kissé ÉK felé tér el. A rotundát nem bontották le a későbbi építkezések során. Az újabb templomokat mellé építették, északi oldalára. A kerek templom különálló kápolnává vált, s állhatott körülbelül a XVII. század végéig. Sajnos, okleveles adatok még a késői időkben sem beszélnek róla. A rotunda Sárospatak első plébánia temploma lehetett. Pontosabb datálásához egyelőre megfelelő adatok nem állnak rendelkezésünkre.

Forrás: Molnár Vera: A sárospataki rotundáról