Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vasdobra, vár

Vasdobra (Neuhaus am Klausenbach) település a rábafüzesi határátkelőtől 32 km-re délnyugatra, Burgenland déli csücskében fekszik, melyet a források 1213-ban "terra Dobra" néven említenek először. A Dobra (jó) helységnév szláv eredetre utal. A 13. század elejétől a Dobrai uradalom (Dobrafölde) központja, amely ebben az időben a szentgotthárdi ciszterci apátságé.

A tatárjárás pusztítása után IV. Béla az egyházi vezetőket is ösztönözte várak építésére. Dobra várának építtetése a szentgotthárdi ciszterciek nevéhez fűződik, amelyet a király 1266-ban csere útján szerzett meg. IV. Béla uralkodásának utolsó éveit beárnyékolta a fiával, a későbbi V. Istvánnal való belháborúja. IV. Béla király halála után az őt támogató főurak szembekerültek V. Istvánnal. Ekkor szerezhette meg a volt országbíró, a Gergye nembeli Pál fia Miklós Dobra várát.

A 13. század végétől a zavaros időkben a Németújvári grófok is birtokolták, majd 1332-től ismét királyi kézre kerül. Nagy Lajos király halála utáni időszakban a stájer ellenvár ura, Kapfenstein Ortolf foglalja el. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond adományából az alsólendavai Széchy Miklós nádor szerezte meg a várat és a birtokot, melyet ostrommal kellett visszavennie az osztrákoktól.

1458-ban a Németújváron magyar királlyá választott III. Frigyes támogatói között voltak a Széchyek is. A Mátyás királyhoz átpártolt Baumkircher András szalónaki várúr 1467-ben elfoglalta és részben lerombolta a Széchyiek dobrai várát, melyett később a Széchyek bővítetve újjáépítettek. Az 1530-as években Széchy István magvaszakadtával a leányág örökölte a várat és birtokot. A Széchy lányok házasságai révén a Zekel, Erdődy, Thurzó, Choron és Poppel családok váltak érdekeltté.

A 17. század elején, az addigra jelentősen lepusztult vár, 1607-ben Batthyány Ferenc és Poppel Évát házassága révén került hozományként a Batthyányak tulajdonába. A Batthyányak ezt követően kezdik meg a vár ujjáépítését. A munkák szakaszosan és hosszú ideig tartottak, hisz ismert hogy 1639-ben még nincs kész a vár. A vár akkori látképéről Ledentu hadmérnök 1639-es rajza ad számunkra áttekintést.

1642-től Batthyány Ádámé lett a dobrai uradalom. A család a 18. század elején költözött át a látótávolságban lévő Tábor kastélyba. Ezután Vasdobra vára pusztulásnak indult, melyet az 1730-as megyei térkép már romként ábrázol. Végső pusztulását II. József tetőadója jelentette, mikor az adóztatást elkerülendően az összes tetőzetét eltávolították. Később a helyiek hordták el köveit a környékbeli építkezésekhez.

A falu közepén emelkedő várhegy nyergén található temetőig gépkocsival is feljuthatunk. A hegytetőn álló ötszögletes alaprajzú belső vármag, a 2,5 m vastagságú falaival még romjaiban is tekintélyes. A főépülethez a déli oldalon terasz csatlakozik, amelyen feltehetően az elővár állt. Az udvaron lévő ciszterna is a vár korai időszakában készült. Az inventáriumokban említett alsóvár mára teljesen eltűnt. A belső magot övező külső falgyűrű omladékának csekély falrészletei, lombmentes időszakban a délkeleti oldalon mutatkoznak.

A vár rendezett területe belépődíj nélkül látogatható. A kilátóból szép kilátás nyílik a környező vidékre.

Források:

Juhász László: Burgenland, Várvidék - Lakitelek, 1999
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - 1896–1914 Vas vármegye
Koppány Tibor: Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640
Dénes József:  Vadobra - djnaploja blog - 2015-11-12
A www.varak.hu honlap korábbi szócikke
Szöllősi Gábor: Vasdobra várrom - www.varlexikon.hu