Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hohenbrugg, vár - kastély

Hohenbrugg (an der Raab), Janafalvától (Jennersdorf) 5 km-re nyugatra, a Rába folyó völgye északi részén húzódó dombvonulat tövében fekszik. Az egykori vár, napjainkban kastély, a falu feletti 308 méter tszf. magasságú dombhát, keleti végében áll.

A várat valószínűleg a 12. század végén, vagy a 13. század elején építhették. Először 1305-ben említik egy oklevélben Wulfing von Hohenbrugg birtokaként, aki feltehetően a Fürstenfeld családból származott. 1420-ban a Ulrich Pessnitzerre szállt, majd urai voltak Kaspar von Saurau (1432) és Hermann Hafner (1439). Utóbbi azután is Hohenbruggban maradt, hogy a későbbi III. frigyes császár 1446-ban elzálogosította azt Wolfgang von Wallsee-nek. Hafner 1461-ben eladta a birtokot az Andree és Christof von Mindorf testvéreknek.

A magyar határhoz közeli fekvése miatt, a vár többször megszenvedte a két ország viszályait. 1480-ban magyar kézre kerül, miután a Mátyás király és III. Frigyes császár közötti viszályban, a magyar király seregei, megtorlásként Frigyes Nyugat-Magyarország elleni támadását, megszállták Alsó-Ausztriát és Stájerországot. A vár csak Mátyás halálát követően, 1491-ben került vissza császári kézre.

Mátyás király törekvére, hogy közös, nyugati segítséggel állják útját az oszmán terjeszkedésnek, halálával szállt a sírba. A várat az 1532-es török hadjárat során elfoglalták, és részben el is pusztították. Siegmund von Mindorf 1551-ben kezdte meg a vár újjáépítését és bővítését, amelyet fia, Bernhardin 1594-ben fejezhetett be. A várat ekkor reneszánsz palotává alakították át.

Alig néhány évvek később, 1605-ben a törökökkel szövetséges hajdúk, Némethy ezredes vezetésével felgyújtották. A kastély urai, Hans Wilhelm és Hans Christof von Mindorf, még idejében a könnyebben védhető Feistritz várába menekültek. Ezt követően viszont jelentősen átépíttették és jobban megerősítették Hohenbruggot.

1647-ben a Hohenbrugg és a birtok Maria Elisabeth von Mindorf hozománya révén a férjére, gróf Irg Sigmund Tattenbachra szállt. 1683-ban egy 30 fős császári csapatot helyeztek el a várban, hogy megvédjék azt az előrenyomuló törökök és magyarok ellen, azonban a császári katonák több kárt okoztak az erősségben mint az ellenség. 1690 körül a kastély gazdasági helyzete már nagyon rossz volt. A magyarok állandó támadásai mellett az árvizek is jelentős termeléskiesést jelentettek.

A várat a Rákóczi-szabadságharc (1704-1711) alatt a kuruc seregek többször is megtámadták. Majd a szabadságharcot lezáró  szatmári békét követő évszázadok, már békésebb időszakot hoztak. Az időközben Hohenbrugg-ot megörökölt gróf Wagensberg, 1780-ban eladta a kastélyt gróf Batthyány Maximiliannak. Ezután több tulajdonost követően, a kastély végül a Czernin grófok birtokába került.

1945-ben a II. világháború végén zajló harcok során, a kastély súlyosan megrongálódott, majd az azt követő évtizedekben is javarészt elhanyagolták. A jelenlegi tulajdonosa Dr. Harald Salzmann, az elmúlt időszakban nagyon sokat tett a kastély helyreállításáért. A kastély egyben a család lakóhelye is, így nem látogatható.

Az egykori erődítés és kastély leírása: A kastély a Rába-völgyben, az azonos nevű falu felett található, közel a jelenlegi stájer-burgenlandi határhoz, Fehringtől északkeletre. Mai formáját a 16. század vége felé nyerte el. A faluból egy földút vezet a kastély déli oldalán található bejárathoz. Hohenbruggot valaha egy árok és nagy bástyák vették körül, amelyeket ma már nem láthatók. E védőművek területének nagy részét kertté alakították át.

A nyugati háromszintes szárny és a keleti, kétszintes, rusztikus portállal rendelkező szárny eredetileg különálló épületek voltak. Az 1605-ös hajdú támadásokat követően, árkádos épületrészekkel kötötték össze őket. A déli külső homlokzaton, napjainkban is jól láthatóak, a szintenként kialakított nagyméretű lőrések. A tágas belső udvart övező épületet, a védelem további fokozására, a négy sarkán bástyaszerű tornyokkal erősítették meg. Szintén ekkor épült meg az északi szárnyból kiálló félkör alakú kápolna is. Az épületkomplexum keleti oldalán, egy téglalap alaprajzú külső udvart hoztak létre, melyet egy lőrésesekkel tagolt övező fal vesz három oldalról körbe. Ennek déli oldalán került kialakításra a külső kapu.

A rendelkezésünkre álló metszetek szerint, a külső kőfal védvonalnak kialakítása, valamikor a 18. században történhetett, hiszen Vischer 1681-es ábrázolásán, még fakerités látható. J.F. Kaiser 1830-ban készült litográfiáján pedig nem egyértelműen dönthető el a falszakasz szerkezete.

Keserű László - 2025

Források:

Robert Baravalle: Burgen und Schlösser der Steiermark, 1961
Dehio Steiermark, 1982
Georg Clam Martinic: Österreichisches Burgenlexikon, 1992
Peter Krenn: Die Oststeiermark, 1997
Keserű László: Hohenbrugg, vár - kastély - Terepbejárási feljegyzések - 2025
Metszetek ábrázolások: Vischer 1681 és J.F. Kaiser 1830
www.burgen-austria.com