Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pécs, Ágoston tér

A 13. században alapított Ágoston-rendi kolostor lokalizálása csak 1988-ban történt meg. Ekkor egy aknamélyítős kutatóaknában a kolostortemplom DNyi ferde falpillére és a mellé helyezett sírok kerültek elő. 1995-ben az „E-i kerülőút" előkészítési földmunkái során megbolygatták a temetőt, sőt a templom falát is.

A munka leállítása után rövid leletmentő ásatást végeztünk. 

A munka során az alábbi megfigyeléseket tettük:

A szabályosan keletelt templom széle áthúzódik a Felsőhavi utca 4. számú ház területére. A templomhajó hossza 33,4 m, szélessége 13,4 m. A Ny-i fal sarkain két ferde pillér, a D-i falon egy középső és egy sarokpillér van (mindkettő merőleges a falra). A Ny-i és a D-i fal felmenő szakasza 20-30 cm magasságig megmaradt. Az E-i fal (vakolatnyomatokkal) 150-170 cm magasságig áll. A falvastagság az E-i és Ny-i falaknál 1 m, a D-i falnál 1,2 m. Padló, vagy padozat nem maradt meg. Eredeti épülettagozat külső, élszedett lábazati párkány a hajó, E-i sarkában 1,5 m hosszúságban maradt meg. A Ny-i, egykor bélletes kapu szélessége 2,2 m. Az ENy-i ferde pillérben 1 m széles, élszedett átjáró van a kolostor felé. A templomhajó E-i sarkában 2,5 m széles, 5,8 m hosszú helyiség van, Ennek Ny-i fala 1,2 m széles, K-i fala pedig a szentélyzáró fal a diadalív magasságában. A helyiség valószínűleg egy belső torony alapja.  A szentély hossza ismeretlen, a Felsónavi u. 4. szám alá nyúlik, a háziak szerint a pince végéig. Itt valószínűleg a nyolcszög három oldalával záródó szentély DK-i szöglete található. A feltárt szentélyszakasz az út alatt van, közművekkel roncsolt. A szentély belső szélessége 8,8 m, a fal vastagsága 1,1 m. A szentélyben belső kriptasor rajzolódik ki az álló épület fala mentén. Ez a fal és a későbbi pince a sírokat megsemmisítette.

A kolostor (Baranyában egyedülálló módon) a templomtól E-ra helyezkedik el. A kolostor K-Ny-i és E-D-i kiterjedése ismeretlen. Ny-on az egykori malomárokkal roncsolták el, de valószínű azt a fal mellé állították. K-en a Felsónavi utca házai takarják. E-on a Felsónavi utcában egy minimális faltöredék van. Ez jelölheti az E-i kiterjedés határát. A kolostor udvara 14,5 m széles, D-i oldalához közel egy kútház van (belső méretei: hossza 4,4 m, szélessége 4 m). A kerengő változó szélességű. Az udvar alatt 3,2 m, a Ny-i szakasz 3,2 m, a K-i szakasz 2,8 m. A kolostorépület belső tagoltsága csak töredékesen ismerhető fel. A szentély mellett öt helyiség van, a Ny-i szakaszon hat. A Ny-i szakaszon tapasztaltuk, hogy a templom elé kihúzódó kolostorszárnyat (a vastagabb falú építési fázist) átalakították. 

A 17. század végén még állt a szentély, a templom és a kolostor már létezett. A bontás nyomait, illetve a helyszínen elégetett és oltott mészkövet a templom bontásából szerezték. Ennek bizonyítékai a helyszínen maradt mésztároló fahordók, amelyeket az elbontott falak, falszakaszok alapozó árkába mélyítettek (például a templom E-i falát egy helyen kitermelték). Sírfeltárást nem végeztünk. Az útfelújítás és a tér átalakítása során több faltöredéket is feltártunk. Ezek között a legjelentősebb a mai templom E-i falához csatlakozó épülettöredék, amely az egykori dzsámi előterének (haram) alapja. Az épületrész 2,7 m belső szélességű, hossza 5,4 m. Fala rossz minőségű, homokos habarcsba rakott kő.

KÁRPÁTI GÁBOR

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1900, 2025. június 23.

A korábbi kutatási eredményeket figyelembe véve számos újabb adattal gazdagodtunk. Az Ágoston-rendi templom és kolostor alapítását megelőzően a területen már létezett egy Árpádkori temető, melynek egyik sírjában egy II.Béla-kori pénzérmét találtunk. Továbbá a templomhajó falai számos sírt vágnak, melyek szintén egy korábbi periódushoz tartoznak, feltehetően az előbb említett XII.sz-i sírral egyidősek. A XIII. században épült templom- és kolostorromok falain kívül más, az említett épületegyüttestől jól elkülöníthető szerkezetű és korú falakat is feltártunk (talán egy korábbi templom romjai), melyek régészeti korának meghatározása folyamatban van. A feltárási területen talált régészeti leletanyag (árpád-kor, középkor, török-kor, új- és legújabb kor) alapján elmondható, hogy az említett területet folyamatosan lakták. Sajnos a XX. Századi építkezések és térátalakítások nagymértékben károsították, sok esetben megsemmisítették a számunkra fontos régészeti, rétegtani információkat. A lelőhely erős bolygatottsága a leletanyag és az előkerült régészeti jelenségek dokumentációjának alapos és aprólékos áttanulmányozását követeli meg.

Kis Attila Ásatásvezető: AZ ÁSATÁS RÖVID LEÍRÁSA - Pécs – Ágoston Tér

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/1900, 2025. június 23.