Utolsó frissítés: 2026.03.12.
https://djnaploja.wordpress.com/2018/04/16/mosonszolnok-templomeroditese/
Antiochiai Szent Margit vértanú-templom
A település első oklevélszerű említése 1399-bõl származik, és rajta Zolnok neve áll. Az idők során a Szolnok-Zanegg elnevezések valamely változatai szerepelnek az urbáriumokban. 1908-tól pedig a község neve Mosonszolnok. Az 1700-as jobbágyösszeírásban szinte kivétel nélkül csak német nevekkel találkozunk. A település királyi birtok volt, az 1593 (1594). évi portális, 1596. évi porta, 1598., 1600. évi házösszeírások alapján.
Érdekes fejezete a falu történetének a Rákóczi szabadságharc. 1707. december 19-én Pálffy egyik ezredese, Draskovich János tábornok vezetésével Szolnokon rendezkedett be téli szállásra. Ezt megtudta Balogh Ádám, és váratlanul megrohanta a Hanságon át a szolnoki tábort. A kurucok rengeteg állatot, felszerelést zsákmányoltak, megsarcolták a falut és fel is gyújtották. Az uradalom nyáját elhajtották.
Az 1800-as években több természeti csapás is érte a községet: árvíz, kolerajárvány, tűzvész. A nagy megpróbáltatások hatására fogadalmat tett a község, Kölinger Lõrinc bíróval az élen, hogy minden szombaton délután 3 órakor litániát, és déltől fogva munkaszünetet tartanak. A Fő utca házainak kép a múlt század vége felé alakult ki. Egészen városias formát adtak a falunak. A házak úgy sorakoztak egymás mellett mint a városban.
Forrás: Forrás: Szitás József (Gyõr-Moson-Sopron Megye Települései c. könyv)
Neuberger János összeállítása a templom történetéről:
1180: A templom legrégebbi részének építése; tanúk: a timpanon (a Hanság Múzeumban Mosonrnagyaróváron található), a torony és a régi templom északi falában levő kváderkövekből álló boltív. Az építők (mint Leidenben, 1208) Bajorországból valók; a faluban ekkor már német jobbágyok voltak letelepülve.
1530 (kb.) — 1671: Mosonszolnok túlnyomórészt a lutheri tanok követője, a templom az evangélikusoké. (A parasztok evangélikusok, a zsellérek és levél- házasok katolikusok, az óvári katolikus plébánia végzi a lelki gondozásukat és oda fizetik a tizedet.)
1659: A győri püspöki hivatal első kánoni vizitációja, melynek során — mint a későbbi vizitációk során is — az egyház állapotáról és a falu vallási állapotairól tesznek jelentést.
1671: A mosonszolnoki templomot az uraság utasítására átadják a katolikusoknak. Az ellenreformáció korszaka oltárokból, szobrokból és más berendezésekből új díszeket hoz a mosonszolnoki templomban.
1685: A plébánosi anyakönyvek ettől kezdődően vannak meg: megkereszteltek anyakönyvei, házassági és halotti anyakönyvek.
1778: A templom körüli temetőt (Freihof) II. József (1780—90) utasítására felszámolták.
1876: Templombővítés: a kereszthajók, az úgynevezett „új” templom építése, 378 m történő megnagyobbítás, 220-ról 620 ülőhelyre — az empórát (galéria) is beleértve.
1928: A templomtorony felújításra kerül — a hegyes tornyot leszerelik és helyette egy barokk stílusú hullámos süveget helyeznek fel rézlemezből..
1929: A templom ablakai felújításra kerülnek — 17 színes ablakot helyeznek be szentek ábrázolásaival és az adományozó nevével; ezek többnyire családok, de vannak egyesületek is.
Forrás: http://www.mosonszolnok.hu/a_falu_tortenete.html
Pusztai Rezső 1958-1986 között Győr-Sopron Megye mosonmagyaróvári járásának területén több leletmentő ásatást végzett. 1973.-ban a mosonszolnoki templom kertjében XIII. századi kőfaragványt talált, és adatokat gyűjtött a templom körüli Árpád-kori temetőről. Árpád-kori kutatásokat végzett a járás templomaiban. Hegyeshalom, Mosonszolnok, Levél, Szentpéter, Kimle stb. a több-kevesebb átépítés ellenére is jelentős középkori részleteket takarnak. A kapu ívmezejében dombormű volt a győzelmes Krisztus alakja két angyal között, ezt most a mosonmagyaróvári múzeumban őrzik. A Műemlékvédelmi Hivatal támogatásával helyreállításuk, pl. Hegyeshalom, Kimle, Mosonszolnok esetében megtörtént.
Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest) - Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról:
Az 1985-ben végzett tatarozásig a templomnak egyetlen középkori részlete sem volt ismert. A homlokzatot teljes vakolat leverése után mértük fel és a lehetőségek szerint megvizsgáltuk az épületet, de teljes kutatására nem került sor. A 13. század elején nagyméretű kváderkövekből épült fel az egyhajós ismeretlen szentélyzáródású templom, lizénás faltagolással, farkasfogas, ívsoros párkánnyal. A középkor során több építési periódussal kell számolni, amelyre az északi falnyílás kialakításai utalnak. Gótikus bővítés a két sarok támpilléres ugyancsak kváderkövekből falazott szentély. 1735-ben alapjaitól újjáépítik az erősen megrongálódott tornyot, román kori ikerablakait újra felhasználva. A barokk újjáépítésben díszként a román kori timpanont is felhasználták, amelyet a 20. század közepe óta a mosonmagyaróvári múzeumban őriznek. Ugyanebben az időben készülhet a hajó boltozata. 1876-ban a szentély szélességében kereszthajóval bővítik a templomot, és két oldalról beépítik a torony egykor előreugró tömegét. Kutatók: Haris Andrea, Szekér György (OMF).
Forrás:
Kozák K.: Bajelhárító jelképek, kőfaragványok középkori templomainkban (XI–XIV. sz.)
Kardos Anett: Pusztai Rezső munkásságának bibliográfiája
Dávid L.: Jelentés a Győr-Sopron megyei Múzeumi Szervezet 1973. évi tevékenységéről
